ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Mi újság a Braille-írás-olvasás „háza táján”? - Szuhaj Mihály - 3.rész


Mi újság a Braille-írás-olvasás „háza táján"?

Beszélgetés Szuhaj Mihállyal, az „Informatika a látássérültekért" Alapítvány kuratóriumának elnökével (3. rész)

- Milyen pontírással kapcsolatos lehetőségek rejlenek az okostelefonok használatában?

- Létezik 12, illetve 14 cellás Braille-kijelző, ami gyakorlatilag zsebre tehető Braille-eszköz, alapterülete ugyanis nem nagyobb egy mobiltelefonénál. Ez beviteli eszközként is használható, illetve ezen keresztül billentyűparancsok segítségével el lehet érni a két mobiltelefonos platform szolgáltatásait. Ám ezek ára igen magas.

A Braille-kijelző készülékek sajnos nem szerepelnek a NEAK gyógyászati segédeszköz listáján. Magyarországon pedig, érthető módon, nagyon árérzékenyek a vásárlók. Természetesen lehet egyedi méltányossági kérelemmel fordulni a társadalombiztosításhoz, de nem tudunk arról, hogy Braille-kijelzőre ezt már bárki megpróbálta volna.

Egyébként külföldön már meglehetősen népszerűek és elterjedtek ezek a Braille-kijelzők a látássérült felhasználók körében. A visegrádi országok tagjai pl. évről évre szerveznek egy olyan speciális Braille-versenyt, amelyet az iPhone-hoz csatlakoztatott 12 cellás Braille-kijelző felhasználásával bonyolítanak le. Minden évben más-más ország ad otthont ennek a különleges rendezvénynek. 2016-ban Prágában szervezték meg. Magyarország megfigyelőként vett részt rajta, Balázs Krisztina képviselte az alapítványunkat.

A szóban forgó országok a versenyre egy vagy több versenyzőt is delegálhatnak. Ha a küldő ország nem tudja a szükséges eszközt biztosítani a delegáltja részére, akkor a programszervezők a verseny idejére eszközt is kölcsönöznek a résztvevők számára. A kommunikáció nyelve az angol. Az egyes országok versenyzői azonban saját anyanyelvüknek megfelelő szöveg olvasásával versenyeznek, ezt a szöveget is a fogadó ország biztosítja.

- Mit érdemes tudnunk a Tacmon nevű segédeszközről és fejlesztéséről? A tesztelésében annak idején magam is részt vettem. Nagyon kívánatos és célszerű eszköznek találtam, egyszerűbb ábrákat, rajzokat lehetett a segítségével tapinthatóvá tenni, illetve többsoros Braille-kijelzőként is lehetett használni.

- Ez az elnevezés egy mozaikszó: tactiled monitor, magyarul tükörfordításban: tapintható monitort jelent. Ennek a speciális eszköznek a fejlesztése nemzetközi projekt keretében zajlott, Magyarország volt a konzorcium vezetője. Az alapötletet is mi vetettük fel. A tesztelés demó eszközökön folyt, sajnos, a gyártásig nem sikerült eljutnunk. Gyakorlatilag elfogyott a pénz, és nem tudtuk tovább finanszírozni a kivitelezéshez szükséges további műszaki jellegű kutatásokat.

A kutatásfejlesztésnek több szintje van. Az Európai Unió az úgynevezett alkalmazott kutatásokat szívesebben finanszírozza, mint az alapkutatásokat. Számunkra nagyon nagy kihívás volt az, hogy az alapkutatásokat elvégeztessük. A rendelkezésünkre álló időkeret is, pénzösszeg is elfogyott, és így nem sikerült maradéktalanul végigvinnünk a folyamatot. Egyelőre ez a fejlesztés leállt, amíg nem találunk újabb pályázati forrást vagy befektetőt.

- 2011-ben Kuminka Györgyné Anikó (néni) vezetésével megalakult az MVGYOSZ keretein belül a Braille-bizottság. Nyomon követed-e a változtatásokat? Mi a véleményed ezekről?

- Igen, az Alapítvány nyomon követi a Braille-írás változásait. Én személy szerint is örülök annak, hogy létrejött a bizottság, hiszen ennek köszönhetően létezik egy olyan szakmai testület, amely figyelemmel kíséri a magyar Braille-írás aktuális helyzetét, és akar is, tud is tenni a pontírás ügyéért. Fontos, hogy a bizottság felelősséget vállal az újításokért. Lényegesnek tartom azt is, hogy ezekről a változtatásokról a Braille-bizottság javaslata alapján a végső döntést a legmagasabb szinten, az MVGYOSZ Elnökségében hozták meg. Ezek a Braille-írás módosításaira vonatkozó határozatok országos érvényűek.

A változtatások is bizonyítják, hogy a magyar Braille-rendszer fejlődőképes „élő" rendszer. Nem halott, nem feledésre ítélt írásmód. Kell ez a testület, szükség van arra, hogy törődjenek a Braille-írás ügyével, és nyomonkövessék a szabályok betartását is. Az eltéréseket, helyi variánsokat, egyéni megoldásokat ki kell szűrni, nem szabad engedni. Ha ez a központilag elfogadott rendszer nem volna, könnyen káosz alakulhatna ki, nem volna igazodási pont a helyes Braille-használatot illetően. Nagyon fontos az együttműködés országos szinten is, nemzetközi szinten is.

Az is fontos, hogy legyen egy nemzetközi Braille-nyilvántartás, ami mindenki által hozzáférhető.

Van egy úgynevezett nyílt forráskódú rendszer, amelyet a különböző számítógépes alkalmazások fel tudnak használni. Ezáltal lehetséges az, hogy a különféle pontírású karakterek megfelelőképpen tudnak megjelenni a Braille-kijelzőkön vagy a Braille-nyomtatásokban. A pontírású nyomtatást támogató kereskedelmi szoftverek piacvezetője pedig az amerikai Duxbury cég. Nemzetközi viszonylatban ennek a cégnek a termékei terjedtek el legszélesebb körben. Például az iPhone-ok a Duxbury adatbázist veszik alapul, ezért ha Braille-kijelzőt csatlakoztatunk hozzájuk, akkor a pontírású megjelenítési képességük ennek fog megfelelni. Amit a Duxbury cég ismer a magyar Braille-írásrendszerből, azt tudják a különböző iOS és Macos rendszerű készülékek megjeleníteni, ezért fontos az iPhone tulajdonosok számára ennek az adatbázisnak a fejlesztése és folyamatos karbantartása.

A sokak által jól ismert DEX program, amelyet Alapítványunk fejlesztett, a bevitt anyagokat képes hangos vagy Braille-formátumba előállítani. Ez a program is megújul a közeljövőben, és a nyílt forráskódú Liblouis komponenst fogjuk benne felhasználni, amely magyar nyelvű Braille-képességét alapítványunk fejleszti és tartja karban.

Rajtunk múlik, hogy a különböző, Liblouis-t felhasználó szoftverekkel átalakított magyar pontírású szövegek hogyan jelennek meg a Braille-kijelzőkön és nyomtatókon. Nagyjából 4-5 éve végezzük felelősséggel ezt a munkát. Emiatt is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a Braille-bizottság munkáját figyelemmel kísérjük, a jóváhagyott változtatások átvezetéséről gondoskodjunk. Úgy is fogalmazhatok, hogy a Braille-kultúra támogatásáért az Alapítványunk is sokat tesz, gyakorlatilag a gyökereknél tesszük lehetővé azt, hogy a módosítások azonnal érvényesüljenek a Braille-kimenetekben.

- A Braille-bizottság a kezdetektől fogva szorgalmazza az együttműködést az Infoalap munkatársaival. Te miért tartod fontosnak ezt az együttműködést? Milyen lépéseket kellene a közel jövőben tennünk az együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében?

- Jelenleg a kisrövidírás helyes megjelenítésén dolgozunk. Érdemes lenne még ezzel kapcsolatosan egy letisztázó jellegű munkát elvégeznie a bizottságnak. Nincs ugyanis minden szabály egyértelműen megfogalmazva. A magyar nyelv sajátosságaiból adódóan sok a kivétel, ezek kezelése külön kihívást jelent számunkra. Az is fontos volna, hogy legyen lehetőség egy kisrövidírással elkészített szöveg teljesírásúvá alakíthatóságára, tehát szeretnénk, ha oda-vissza fordítható volna a szöveg. Ez jelenleg még nem valósítható meg.

A matematikai rendszerrel kapcsolatosan is sok-sok feladatunk van még. Abraham Nemeth matematikai rendszere az USA-ban elfogadott, és Európában is egyre több országban válik ismertté. Magyarországon viszonylag kevesen ismerik még. Pedig Abraham Nemeth magyar származású tudós ember volt, rendszere jól felépített és jól használható matematikai rendszer. Célunk, hogy előmozdítsuk rendszerének elterjedését hazánkban is. Egy ezzel kapcsolatos ismertető és bemutató anyag összeállításán is dolgozunk, az Alapítvány honlapján tesszük majd elérhetővé.

- Milyen Braille-íráson alapuló játékokat ismersz?

- Szabadidőm nagyon kevés van. De ha szabadságon vagyok, ha nyaralni megyünk, akkor alkalmam nyílik a kikapcsolódásra, szórakozásra. Ilyenkor szoktam Braille-jelölésekkel ellátott magyar vagy francia kártyával játszani. De tapintható bűvös kockám és sakkom is van.

- Szeretted/szereted a Braille-írást? Miért?

- Szeretem és nagyra becsülöm. Tiszteletet érzek Braille munkássága iránt. Elhivatott vagyok abban a tekintetben, hogy minél több olyan eszközünk legyen, ami segíti a pontírás fennmaradását, és megkönnyíti a Braille-rendszer használatát. Hiszek abban, hogy a Braille-írás a vak emberek saját írásrendszere, ebből következően, ha mi, látássérült emberek nem gondozzuk, nem dolgozunk érte, ezt helyettünk más nem fogja megtenni. Felelősek vagyunk azért, hogy a saját írásrendszerünk élő rendszer maradjon.

A Braille-kultúra támogatása nem pusztán egyéni ízléstől függ. Mint már említettem, napi szinten magam sem használom, ugyanakkor minden lehetőséget megragadok arra, hogy segítsem a Braille-ügyet. Ezért is fejlesztünk olyan szoftvereket, amik biztosítják a Braille-konverziót, a Braille-nyomtatást, valamint gondoskodunk arról, hogy a Braille-kijelzős eszközökön helyesen jelenjenek meg a Braille-karakterek. Ahol a magyar felhasználók Braille-karaktereket olvashatnak, ott sok esetben közvetlenül vagy közvetetten az Alapítványunk munkájával találkoznak.

- Te, mint informatikus szakember, mit gondolsz arról, fontos-e a súlyos fokban látássérültek számára, akár gyermekek, akár felnőttként látásukat vesztett személyek, a pontírást megismerni, sőt: készségszinten használni tudni napjainkban is? Miért?

- Mindenképpen fontosnak tartom, hogy a saját írásrendszerünkkel minden vak ember tisztában legyen. Bizonyos területeken nem lehet a pontírást más alternatívákkal felcserélni. A beszéd számos helyzetben nem helyettesítheti a Braille-írást. Elengedhetetlen pl. akkor, amikor az írott és felolvasott szöveg összevetése a feladat. Ilyen a lektori munka. De a programozói munkában is nagy segítség.

- Van-e olyan kérdés, amit nem tettem fel, de szívesen válaszolnál rá?

- Van egy elgondolásom: érdemes lenne az MVGYOSZ Braille-könyvtárának szolgáltatásait egy speciális olvasósarok kialakításával fejleszteni. Ez egy olvasótermi szolgáltatás lehetne, egy olyan kellemes kialakítású, csendes helyiség, ahol számítógépen, Braille-kijelző segítségével elektronikus könyveket olvashatna az érdeklődő. Hihetetlenül megnövekedne az elérhető könyvek mennyisége! Esetleg időpontot lehetne előre foglalni, ki mikor használná ezt az olvasósarkot. Kikölcsönözhető eszközöket is biztosíthatna idővel a szövetség az érdeklődő olvasók számára. A nyelvtanulást is lehetne ezzel támogatni, segíteni!

- Van-e olyan mottód, amely az életedet vagy a Braille-írással kapcsolatos gondolataidat összefoglalhatja?

- Az alapítványi munkámra tekintettel, amelyet magam inkább hivatásomnak érzek, mottóul az alábbi, nekem tetsző idézetet választottam: „Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz, megtelik a szíved." (Margarete Seemann)

- Köszönöm szépen a beszélgetést.

Bieber Mária

Vakok Világa 2017. július

 

doboz alja
oldal alja