Házasságosságtalanság

Végh Miki

Házasságosságtalanság

Több, mint másfél órája játszom ezt a partit magammal, most kezdenek kirajzolódni az erőviszonyok. Nagyságrendekkel szórakoztatóbb a volt feleségemmel sakkozgatni. De hát tudtam én, válásunkkal több mindenről le kell mondani. Ilyen a főtt étel és a játékpartner. Elvégeztük az egyetemet, tanárok lettünk, de Nóra az önkormányzatnál kamatoztatja felkészültségét. Nyílik a bejárati ajtó, első útja hozzám vezet. Akkor is így szokott lenni, ha én jövök később haza. Első, meggyőződöm hogylétéről.
- Hát te?
- Sakkozom, mint látod és vesztésre állok. Amúgy üdvözletem, kedves Nóra!
- Nem látok partnert. Szia Mózes!
- Ez egyszemélyes parti. De láthatod, az asztal másik oldalán ott áll a tábla mellett Buksi kutya.
- Végre! Napok óta azon gondolkodom, hova lett a kocsim kalaptartójáról a bólogató kutyus. Szóval magadhoz szelídítetted?
- Beültem a kocsidba és megkérdeztem tőle: "Buksi, feljössz velem a lakásba?" Bólogatott. Hát magammal hoztam. Ugyanezt a szöveget megejtettem a belső tükrödön lógó macinak, de ő bambán nézett rám. Mi tagadás, ideiglenesen megorroltam rá.
- Valamikor tőled kaptam azt is.
- Buksi azért jó, mert mikor lépek helyette, megrúgom az asztalt és elkezd helyeslően bólogatni. Onnan tudom, hogy jót léptem.
- Most miért mozog a feje?
- Türelmetlenkedik, hogy lépjek már!
- Mózes, neked agyadra fog menni az egyedüllét.
- Igen? A szomszéd szobában általában ott parkol a másik agyament, akinek szintén káposztát tapos kobakjában "az egyedüllét."
- Úgy egyeztünk meg váláskor, bár közös a lakásunk, mindketten felhozhatjuk az aktuálist. Akarod, hogy Buksi helyett folytassam?
- Várj, megkérdezem tőle! Buksi, ugye nem akarod, hogy Nóra folytassa helyetted a partit, amiben győzelemre állsz?

Megrugdostam az asztal lábát.
- Ez van. Láthatod, egy győztes partit én sem adnék át másnak szívesen.
- Buksi, egyen meg a fene! Ne bólogassál, mert kitépem a fejedet!
- Ne bántsad a kutyámat, mert megjárod!
- Nem tudom kikapcsolni a kocsim csomagtartójában a világítást. Félek, lemerül az akksi.
- Akarod, hogy megnézzem?
- Régen naponta akartam, de már leszoktam róla.
- Malac vagy Nóra. Vedd át helyettem a partit. Ha kiderül, hogy csalsz, nagyon megverlek. Fene ezt a világot, az embernek annyi tekintélye nincs, hogy a volt felesége féljen tőle. Megyek a parkolóba szerelni. Buksi, hajrá!

*

Nem tudtam nem felfigyelni az egyetemen a női kézilabdacsapat kapitányára. Én abban az időben versenyszerűen bokszoltam. Utolsó évesek voltunk. Szerelmünk jeleként közös döntéssel hagytuk abba a sportolást. Nóra a világ legdekoratívabb nője. 185 cm, szőke és minden adottsággal rendelkezik, amik az egészséges férfi számára fontosak. Szerény személyem éppen csak eléri a két métert. Rossz nyelvek szerint lehetnék bantu néger. Csupán a világos bőröm erre a cáfolat. Igaz, orángutánnak is megfelel a küllemem. Totál szőrös vagyok, amit Nóra mindig nagyra értékelt, miközben önmagán utálja a szőröket, kivéve a szép haját és a szemöldök-szempilla párost. Két hete jártunk, mikor teste feltérképezésében a kezéig jutottam. Azon nyomban megkértem. Boldogok voltunk mindvégig. Igen ám, de rájöttünk, nekünk a házassággal járó kötöttség nem jön be. Döntöttünk, leszünk barátok, elkötelezettség nélkül. Elváltunk. Az igazsághoz tartozik, mivel maximalisták vagyunk, diplomákkal a zsebünkben, sok év házasság után jutottunk el fantáziánkban odáig, milyen érzés lehet mással szexelni? Ezért kellett elválnunk, hogy ne csaljuk meg egymást. Babát soha nem akartunk. De anyámnak unoka kellett. Évek sziszifuszi munkája eredményeként meggyőzte Nórát (na meg engem), alkotunk utódot, és a szüleményt anyámnak ajándékozzuk. Vidéken sokkal tisztább a levegő. Nem fogjuk a lányunkat tudatosan mérgezni Budapesten. Az alkotás éjszakája tíz és fél éve véletlenül Szilveszterre esett. Ma is tisztán emlékszem arra a fáradságos munkára. Könnyű kiszámítani, Nórika lassan 10 éves lesz. Aranyos kislány. Hasonlít az anyukájára. Vidéken élnek, de gyakran látogatjuk meg őket. Az öregek részéről az volt a kikötés, együtt menjünk, mert akkor a fél falu hallja, Kovácséknak vendégeik vannak. Igaz, harsányak vagyunk. Idén februárban sikerült nagy nehezen elválnunk. Nem velünk, a bíróval volt baj. Úgy történt, amikor behívtak bennünket a tárgyalóterembe, Nóra nagyon elkámpicsorodott. Muszáj volt egy kis lelket öntenem belé. Istenem! A bíró jelenlétében megölelgettem az akkor még hites feleségemet. Nem tagadom, picurkát csókolóztunk is. Ez nem tetszett a bíró úrnak. Hasonló szituáció házasságkötéskor szokott előfordulni, nem válás esetén. Hiába mondta Nóra, mi akkor is ezt csináltuk, éreztem, elveszítettük a hitelünket. Mindegy, rövid makacskodás után elválasztott bennünket. Jót nevettünk, mikor kilépve a bíróság kapuján, motorra ültünk, és a doktor úr mindezt látta, mert éppen kinézett az ablakon. Az csupán a véletlen műve volt, hogy Nóra vezetett, mert én elfelejtettem magammal vinni a jogosítványomat. Repültünk hazáig, mint a szél. Válásunk kimondása utáni napon írásba fektettük az új házirendet. Ebben szerepel, hogy szükség esetén egymásra továbbra is számíthatunk. Kikötöttük, nem költözünk külön, mert elég nagy a lakás kettőnknek. Ha bármelyikünknek adódik partner, felhozhatjuk közös tulajdonú otthonunkba. Az illető nem fogja a másikunk részéről retorzió tárgyát képezni. Részemről beindult a fegyver nélküli vadászat. Eldöntöttem, nem fogom keresni a nőkben Nórát, de még anyámat sem. Én nem leszek nyámnyila férfi. Kifejezetten olyan nőkre vadászok, akik küllemükben eltérnek az etalon személyektől.

- Hallgatlak, Kováts Nóra!
- Mit csináltál tegnap, te őrült spanyol?
- Bocsáss meg, véletlenül nyitva maradt a szobám ajtaja. Ezek szerint megláttad, hogy ...
- Nem arról van szó, de ezek után kileslek. Megbeszéltem Kázmérral, a barátommal, hogy bármikor felkereshet. Tegnap bevackoltam magamat a fürdőszobába mosni. Neked is pár holmidat kimostam.
- Köszi! Mindig mondtam én, rendes a volt feleségem, csak akkor még nem múlt időt takart a személyed. Folytasd a történetet!
- Meg akart látogatni tegnap. Becsengetett, mert tudta, hogy itthon vagyok. Te rohantál ki az érkezőt fogadni, felgyűrt ingujjal, jobb kezedben nagy konyhakéssel, ami véres volt.
- Tudod, hogy resztelt májat készítettem magamnak. Kimentem. Egy riadt képű, alacsony karikatúra várakozott az ajtóban. Azt kérdezte, hol laknak Kárászék. Rólad szó nem esett. Mondtam, alattunk az első emeleten. Kiléptem az ajtón, hogy segítsek a kis majomnak, de eltűnt a szemem elől. Nem szeretnék ízléstelen lenni, ez a pondró maximum élő vibrátornak felelne meg számodra.
- Igaz, egyezségünkben nem szerepel, ám engedd meg, hogy magam döntsek a barátaim funkcionalitását illetően! Elfelejtettem neki mondani, a volt férjem egy nagy darab szőrös állat. Már bocsánat, hogy így fejezem ki magam! De Mózest mindenki annak tartja. Kázmér azért hivatkozott a Kárászra, mert felfelé jövet a lépcsőházban olvasta lakásukon a névtáblát. Mikor téged meglátott, inába szállt a bátorsága. Ma reggel beszéltem vele telefonon. Látványodtól úgy beijedt, ideiglenesen még a nevemet is elfelejtette. Amikor megismerkedtünk, hazudtam. Azt mondtam, azért váltam el tőled, mert meg szoktál verni.
- Nóra, én soha egy ujjal sem nyúltam hozzád.
- Ki hiszi el? Vidéken él a bizonyíték.
- Ezek szerint volt közös életünkben egy időszak, mikor hozzád szoktam nyúlni.
- Na igen. Utoljára azon az estén, mielőtt délután kimondták a válást.
- Azok a búcsú percei voltak.
- Ha meggyőzöm Kázmért és feljön hozzám, nem fogod összecsukni, mint zápor után az esernyőt?
- Tudod, hogy nem. Ha akarod, még el is beszélgetek vele. Megbocsáss, miért olyan kicsi?
- Gondolom, a szülei elfelejtették befejezni.
- Mondd meg a szerelmednek, apukámra ütöttem, nem rád!
- Szavaiból úgy ítélem, bármit mondhatok a történtek után. Mesélj a barátnődről!
- Nem túl magas, inkább alacsonynak mondanám, kis túlzással. Vékonyka testalkatú, de legalább nem mutogatja fűnek fának az idomait. Ezen kívül fekete hajú és idén érettségizik. Éppen szünet van náluk a gimiben, mégsem akar feljönni hozzám Csöpi.
- Csöpi csak a fejét tudja mozgatni, a lábait nem.
- Nóra, ne izéljél már! A kutya Buksi, a majdnem szerelmem pedig Csöpi. Egyébként már úgy volt, hogy bemegyek neki, mert imádja daliás termetemet, de mit ad isten, egy hete összefutottunk veled az Auchanban, és ez a röpke találkozás negatívan befolyásolja közös jövőnket. Azt mondta, képtelen lenne konkurálni a te külsőddel. Hiába mondtam becs szóra, te a múltam vagy, ő pedig a jelenem. Elvetette a sulykot, mint paraszt az őszi búzát. Alighanem napok kérdése, és ő is a múltam lesz.
- Szegény Mózes! Mondtam én a búcsúesténken, nálam különb nőt nem találsz magadnak.
- Azt bezzeg nem hallottad meg, mikor a füledbe súgtam, hogy te is életed végéig keresheted az igazi férfit.
- Meghallottam, pedig véletlenül beleharaptál a fülcimpámba. Mózes, mi jár azoknak, akiknek igazuk van?
- A szájuk.