- Szolgáltatásaink
- Az MVGYOSZ szolgáltatásai
- Partner szervezeteink szolgáltatásai
- Akadálymentes világ
- Dokumentumok
- Pályázatok - Támogatások
- Irodalmi pályázataink
- Szemléletformálás
- Szemléletformáló tréning
- Ön választ, mi segítünk
- Közösen a munkáért Bács-Kiskunban
- Rólunk szól
- Nekünk szól
- Vakok Világa (archívum)
- Partnereink - Szponzoraink
- Akikre büszkék lehetünk
- Egyesületünkről
- Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
- Hirdetések
Énekkel, zenével ünnepeltek a Nemzetközi Fehérbot Napja alkalmából
A Katona József Színház művészei és a Hegedűs Együttes szórakoztatta a közönséget péntek délelőtt a Katona József Könyvtárban, az Első Kecskeméti Lions
Klub pedig negyedmilliós adománnyal kedveskedett.
Közel százan gyűltek össze pénteken a Katona József Könyvtár különtermében, hogy - mint minden évben - együtt ünnepeljék a vakok és gyengénlátók napját.
A két órán át tartó esemény kulturális részét Sirkó László színművész vezényelte le, aki időnként önállóan, időnként egy duettpartnerrel (Dobó Enikő, Csombor
Teréz, Puskás Gyula harmonikás) állt a mikrofon mögé. A zongoránál Látó Richárd kísérte. Volt vers, voltak dalok - főként az új János vitézből -, a közönség
pedig hatalmas tapssal fejezte ki háláját. Aradi Imre ugyan nem énekelt duetett, de ő is nagy sikert aratott.
A Hegedűs Együttes műsorával folytatódott a program, majd átadták a Z. Kovács Bertalan Emlékplakettet, melyet 2015-ben alapított a Magyar Vakok és Gyengénlátók
Bács-Kiskun Megyei Egyesülete. A díjat minden évben egy olyan személy vagy szervezet kapja, amelyik kimagaslóan sokat tesz a megyében élő látássérültekért.
Idén, 2016-ban Golovics Mihályné Marika, lakitelki körzeti csoport vezetője, kapta, aki hihetetlen elhivatottsággal dolgozik a körzetében élő tagokért.
Az Első Kecskeméti Lions Klub - szokásához híven - idén is adománnyal kedveskedett. A 250.000Ft-os összeget az egyesületet segédeszközvásárlási-támogatásra
és tanulmányi támogatásra fordítja.
A fehérbot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d Herbemont grófnőtől származik.
A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetettségét.
A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, a vakok veszélyeztetettsége egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta
az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos
tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának
a gondolatát vetette fel. Így jutott a "fehérbot" használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek
és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.
HIROS.HU 2016. október 14.