ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Hírek

Vakok Világa 2009. május


 

Vakok Világa

LXX. évf. 5. szám

2009. május

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

 

 

 

Tartalomjegyzék

Jogos elismerés a tagegyesületeknek

Kettős születésnap

Meghívó

Folytatódik az alapszabály-módosítás

Az esélyteremtés Európája

Múzeum negyven méterrel a föld alatt

Mindenből a legjobbat kaptuk

CD-nyeremény

A mi dolgunk az érdekérvényesítés

Képviselőink szívesen találkoznak velünk

Németh Orsolya elégedetlensége

Mély gondolatok, megindító érzelmekkel

Akadálymentes ügyintézés

Az akarat és összefogás példaadói

Kihasználták az átalakulás előnyeit

"Rólunk - velünk!" jelszóval cselekedni

Jelzőlámpa, névadóval

Legfontosabb lenne a példamutatás

Tisztelgés Radnóti Miklós emléke előtt

Tavaszvilág a Hermina teremben

"Szavamat adom" irodalmi délután

Munkában, tanulásban segít a pontírás

Ügyészi levél a Szövetség elnökéhez

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Piroska néni elmondja életét

Tisztelt Olvasó!

Van még igazi érték, van még összetartás

Ön most mit lépne világossal?

Apróhirdetések

Impresszum

 

 

 

Hatékonyan tudtak élni az önállóság eszközeivel

Jogos elismerés a tagegyesületeknek

 

Az országos küldöttközgyűlés elé terjesztendő elnökségi beszámoló és a közhasznúsági jelentés tervezetének megvitatásával kezdődött a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségének április 6-i ülése, amelyen dr. Szőke László országos elnök mellett jelen voltak: dr. Orlicki János, dr. Tóka László, Sztakó Krisztina, Szabó Tiborné, Kovács Béla és Németh Orsolya elnökségi tagok; Laczi Tamásné és dr. Ozvári-Lukács Ádám elnökségi póttagok; dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője; a Felügyelő Bizottság tagjai: Szabó Renáta elnök, dr. Hódosi László és Páll András, valamint Kroll Zsuzsanna érdekvédelmi vezető. A jegyzőkönyvet ezúttal is Simon Enikő elnökségi titkárnő vezette.

Szép évet zárhatunk, mind az Országos Hivatal munkáját, mind a Szövetség érdekvédelmét tekintve - kezdte szóbeli kiegészítését dr. Micserics József. Mozgalmas esztendő volt a 2008-as, s mindenki igyekezett megfelelni a maga helyén a követelményeknek. Ezért elismerés illet minden munkatársat - hangsúlyozta a hivatalvezető.

Dr. Szőke László elnök is kifejezte köszönetét mindazoknak, akik tevékenyen hozzájárultak a jó eredmény eléréséhez. Igazi csapatmunka volt, ami a tavalyi tevékenységet jellemezte. Büszkén állhat a küldöttközgyűlés elé az Elnökség a beszámolóval és a közhasznúsági jelentéssel - mondotta.

Az Országos Elnökség a testület éves beszámolóját, a Szövetség 2008. évi közhasznúsági jelentését elfogadásra a küldöttközgyűlés elé terjeszti. Ezt minden elnökségi tag elfogadta, a szavazástól csak Németh Orsolya tartózkodott.

A tagegyesületek 2008. évi pénzügyi, szakmai beszámolóihoz csak gratulálni tudott a hivatalvezető. Egy-két hiányosságtól eltekintve ugyanis időben és jól összeállított anyagokat kaptak kézhez, teljesen korrekt pénzügyi adatokkal. Ezért az egyesületek dicséretet érdemelnek.

Az Országos Szövetség elnöke szerint is nagy fejlődés tapasztalható az egyesületek munkájában. E szervezetek egyre inkább felnőttek a feladatokhoz, egyre hatékonyabban tudtak élni az önállóság eszközeivel, pedig komoly erőpróbát jelentett, hogy nekik is pályázniuk kellett a működési költségek egy részére. De kitűnően ki tudták használni azokat a lehetőségeket, amelyek helyben kínálkoztak a számukra. Németh Orsolya elnökségi tag most sem volt elégedett a beszámolók egy részével. Sőt, javasolta, hogy az Országos Elnökség a Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesületének 2008. évi beszámolóját ne fogadja el. Minthogy ezt az indítványt kizárólag csak ő támogatta, az Elnökség többi tagja pedig nem, a Fejér megyeiek beszámolója is megfelelőnek bizonyult. Az Országos Elnökség Németh Orsolya kivételével a tagegyesületek 2008. évi pénzügyi, szakmai beszámolóit elfogadta, s egyben elismerését fejezte ki számukra az elmúlt évi munkájukért.

Dr. Micserics József volt az előterjesztője a Szövetség 2009. évi költségvetésének. Mint hangsúlyozta, lesznek az idén biztosnak mondható bevételek és várható, hogy pályázatok útján sikerül még pénzügyi forrásokat teremteni. Nem tervezett források is realizálódhatnak. A Szövetség idei költségvetését elfogadta az Elnökség, ennek a fő számai: tervezett kiadás: 295 millió 86 ezer forint; tervezett bevétel: 291 millió 622 ezer forint; tervezett hiány: 3 millió 464 ezer forint.

A tagegyesületek működési támogatása váltotta ki az idén is a legtöbb vitát a testületben. Ahol két egyesület is működik egy területen, ott a legnehezebb igazságos döntést hozni. A pénzelosztáskor ugyanis azok az egyesületek szenvedhetnek hátrányt, amelyek a már meglévőnél valamivel később alakultak meg. Ők a kezdetektől kevesebb támogatáshoz jutnak és ezt azóta is folyamatosan szeretnék megváltoztatni. A beérkezett pénzelosztási javaslatok alapján azonban, s ezt a pontos számolások igazolták, még rosszabbul járnának az amúgy is nehezebb helyzetben lévő szervezetek. Ezért az Elnökség úgy határozott, hogy a tagegyesületek 2009. évi működési támogatását az elmúlt évi összegben állapítja meg és arra az egyesületek pályázat nélkül jogosultak. A működési támogatás folyósítása a tagegyesületek és az Országos Szövetség között megkötendő támogatási szerződések alapján történik.

Felmerült az elnökségi ülésen, hogy a személyi jövedelemadóból befolyt és az egyesületeknek átutalandó pénzt azok mire költhessék. A testület úgy döntött, hogy a korábbi határozat marad érvényben, vagyis az szja 1 százaléka segédeszközvásárlásra és tanulmányi támogatásra fordítható.

A terembér már-már akut kérdésnek számít az Országos Elnökség előtt. De erre is találtak megoldást, mégpedig négyféleképpen: Az első csoportba a tagegyesületek és a természetes személyek szervezeti egysége kerültek, amelyek hétfőtől péntekig térítésmentesen vehetik igénybe a Szövetség termeit a nyitva tartási idő alatt. A második kategóriába a tagegyesületek és a természetes személyek hétvégi rendezvényei tartoznak, ekkor kell fizetni, mégpedig a külsősök hétvégi terembérleti díjának 50 százalékát. A harmadik csoportba a külsősök kerültek, akik hétköznap szeretnék igénybe venni a Szövetség termeit, a negyedik csoportba pedig ugyancsak a külsősök hétvégi rendezvényei, amiért magasabb összeget kell leróniuk, mint hétköznap. Továbbra is a hivatalvezető dönthet a méltányosság és a kivételes méltányosság megállapításáról. Előbbi főként országos jellegű rendezvényekre vonatkozhat, az utóbbi akkor is kérhető, ha nem országos jellegű a rendezvény, de valamiért mégis nagyon fontos. Viszont a kivételes méltányosság egy évben csak egyszer adható.

A költségvetési bevétel részét képezik a tagdíjak. Az Országos Elnökség javasolja a küldöttközgyűlésnek, hogy a tagegyesületek tagonként 30 forintot, de minimum évi 10 ezer forintot fizessenek. A természetes személy tagok által fizetendő éves tagdíj mértékét pedig javasolja a legkisebb egyesületi tagdíj mértéke szerint meghatározni, ami fejenként 10 ezer forint lenne. Nem titkolt ugyanis az a cél, hogy az MVGYOSZ az egyesületek szövetségeként működjön, s hogy az egyéni tagok is csatlakozzanak valamelyik egyesülethez vagy hozzák létre önálló szervezeti egységüket. (Érdekes momentum, hogy az eddig az egyéni tagságot ellenző Németh Orsolya, ki tudja, milyen oknál fogva, most e határozati javaslat ellen szavazott. A szerk.)

Csak dr. Simon Gergely, Jász-Nagykun-Szolnok megyei küldött nyújtott be írásban ügyrendi és alapszabályt módosító javaslatokat. Az ügyrendiek között ilyenek is voltak: hagyják el a Himnuszt; nincs szükség elnöki megnyitóra sem, stb. Az alapszabállyal kapcsolatban dr. Simon Gergelyt elsősorban a Vakok Világa főszerkesztői kinevezésének körülményei foglalkoztatták. Az Elnökség egyetlen javaslatát sem támogatta.

Nagy felháborodást váltott ki az Országos Elnökség tagságának túlnyomó részében Takács Péter blogjának az a bejegyzése, amelyben arról írt, hogy, idézzük: "Nagyon úgy tűnik, Dr. Micserics József, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) Hivatalvezetője tavaly októberben arról tájékoztatta a szervezet elnökségét, hogy a szövetség állami támogatását finanszírozó minisztérium tisztségviselője megfenyegette őt, ha az MVGYOSZ kritizálja a minisztériumot, csökkenhet az állami apanázs. A főosztályvezető-helyettes kategorikusan cáfol, félreértésre gyanakszik."

Aztán egy internetes kiadványban a fenyegetéstől már eljutottak a zsarolásig, legalábbis az alábbi ajánló alapján, amit felolvastak az elnökségi ülésen:

"From: Lukács Réka

Subject: Ajánló

Fenyegetés, füllentés, félreértés?

Dr. Micserics József hivatalvezető és Kemény Péter főosztályvezető-helyettes úgy tűnik, másképp emlékeznek a kettejük megbeszélésén elhangzottakra.

Részletek:

Megzsarolta a tisztviselő a vakok szövetségét?

www.azmvgyoszrolcenzuranelkul.freeblog.hu"

Nos, a valóság ezzel szemben az, hogy semmiféle fenyegetésről nem volt szó. S azért is meglepő Takács Péter eme áskálódása, mert a most előhozott témáról egy fél évvel ezelőtti elnökségi ülésen tárgyaltak, amikor is dr. Micserics József kérte a sajtónyilvánosságot, hogy ez esetben tekintsenek el a jegyzeteléstől, mivel belső információról van szó.

Az újságírói tisztesség és szavahihetőség azonban ismeretlen fogalmak a blog szerzője előtt, miként elferdített, féligazságokat, célozgatásokat tartalmazó irományai ezt évek óta mutatják.

Most dr. Tóka László elnökségi tag el is mondta, hogy Takács Péter többet ártott a Szövetségnek ezzel a ténykedésével, mint bárki más. Személyében őt lehet támadni, hangsúlyozta dr. Tóka László, de hogy a Szövetséget, az Elnökséget akarja valaki lejáratni, az példátlan. Amíg Takács Péter nem jut arra a következtetésre, hogy nem érdemes mindenkivel szembemennie, addig nem lesz változás. Mindenesetre az MVGYOSZ vezetőinek érdemes felkeresniük Kemény Pétert, a blogban szereplő főosztályvezető-helyettest, és elmondani neki, hogy Takács Péter hoszszú évek óta jelentgeti fel a legkülönfélébb fórumok, bíróságok előtt a Szövetséget, ő ilyen ember, ezt kell tudni róla.

Dr. Szőke László országos elnök szerint lehet a nyilvánossággal élni és viszszaélni is. Amikor a jogalkotók az elnökségi ülések nyilvánossá tételét elhatározták, nyilván nem erre gondoltak.

Takács Péter blogja "Az MVGYOSZ- ről cenzúra nélkül" címet viseli. De úgy látszik, mégis cenzúrázhatja valaki, mert abban az április 6-i elnökségi ülésen róla elhangzottakról egyetlen betű sem található.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Kettős születésnap

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete kettős születésnapot ünnepel, mivel az idén 14 éves a Nosztalgia klub és 10 éves a Horizont kultúrcsoport. A kettős születésnap alkalmából szórakoztató, zenés délutánt rendez a VGYHE közművelődési és kulturális bizottsága.

A műsorban a Horizont kultúrcsoport egykori és mostani tagjai vesznek részt.

A talpalávalóról Lukács Sándor és a kultúrcsoport zenészei gondoskodnak.

Belépőjegy 200 forint, amely 1 darab tombolát tartalmaz.

A rendezvény helye és ideje: MVGYOSZ Hermina terme (Budapest XIV. ker. Hermina út 47.) június 6-án 15 óra.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

 

 

 

Meghívó

 

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a Vakok Állami Intézete, és az ötlet- és házigazda Reményik László, "Ezer arc, ezer talentum" című közös programjára.

Vendég: dr. Tóth Pál - SOTE egyetemi tanár:Az emberi agy működése, fejlődésének határai.

Helyszín: Vakok Állami Intézete, XIV. Hermina út 21. (A portával szemben lévő helyiség). Időpont: június 9. (kedd), 17-20 óra.

További információ, tel: 1-239-9738

 

 

 

Kovács Bélát elnökségi taggá választották

Folytatódik az alapszabály-módosítás

 

Százhuszonegyből nyolcvanhat küldött volt jelen a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének idei első küldöttközgyűlésén március 21-én a székház Hermina termében. Így a tanácskozás határozatképesnek bizonyult. Azért hangsúlyozzuk, hogy első, mert hamar kiderült, annyi a megtárgyalandó napirendi pont, hogy annak nagy részét át kell vinni a következő, április 18-i küldöttértekezlet elé.

A Himnusz eléneklése és a küldöttek névsorának ellenőrzése után kezdődhetett az érdemi munka. A jegyzőkönyvet Simon Enikő elnökségi titkárnő vezette, annak hitelesítésével a küldöttek Klimász Sándorné Csongrád és Schell Gábor Tolna megyei társukat bízták meg. Nyílt szavazás alapján Majercsik Éva, Koska Lajosné és Gulyás Kristóf lettek a szavazatszámlálók, mindhárman a Vakok Állami Intézetének dolgozói.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke megnyitójában szólt a szervezeti átalakítás óta eltelt időszakról, s arról, hogy milyen bírósági ügyek nehezítették a Szövetség vezetőinek a munkáját. Ismertette a Fővárosi Főügyészség vizsgálatának kitételeit is. (Az ügyészség azóta levelet küldött a Szövetség elnökéhez, amit teljes terjedelmében közlünk. A szerk.)

Az elnöki megnyitót követte az Országos Elnökség egy tagjának és két póttagjának megválasztása. Még mielőtt erre sor került volna, a küldöttek megválasztották a szavazatszámláló bizottságot, amelynek elnöke Koczkásné Tóth csilla, pontírást olvasó tagjai: Kroll Zsuzsanna és Kovács Judit, síkírást olvasó tagjai: Korsós Györgyi és Erhart Péter lettek.

Az MVGYOSZ Országos Elnökségének tagjává Kovács Bélát, a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületének vezetőjét; póttagjaivá: Laczi Tamásnét, a Győr-Moson-Sopron megyei egyesület elnökét, valamint dr. Ozvári-Lukács Ádámot, a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) tagját választották a küldöttek.

A Szövetség alapszabályának módosítása volt a következő napirendi pont. Mivel sokan szót kértek egy-egy alapszabályt módosító javaslat kapcsán a vitában, ez jelentősen lelassította a munkát. Nem is tudták azt befejezni a küldöttek, mert a határozatképesség az ebédszünetet követően megszűnt.

Végül dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője adott tájékoztatót az egyesületek szakmai és pénzügyi beszámolóinak tapasztalatairól és a Szövetség idei költségvetésének alakulásáról.

Mivel a második küldöttközgyűlésre jóval a lapzártánk után került sor, ezért arról csak a júniusi lapszámunkban tájékoztathatjuk olvasóinkat.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Elnökünk is beszédet mondott a Fidesz konferenciáján

Az esélyteremtés Európája

 

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség "Magyarország többre képes!" programalkotó vitasorozatának részeként került sor április 10-én a Képviselői Irodaházban arra a konferenciára, amelyen több fogyatékosságügyi szervezet vezetője is felszólalt. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét dr. Szőke László elnök képviselte, s jelen volt az eseményen dr. Micserics József, az MVGYOSZ Országos Hivatalának vezetője is. A rendezvényre a Vakok Világa főszerkesztője is meghívást kapott.

Gyürk András európai parlamenti képviselő bevezetőjében hangsúlyozta: nem kezelhetik marginális kérdésként a fogyatékossággal élők problémáit. Ezért is rendezték meg ezt a külön konferenciát, amely Az esélyteremtés Európája címet kapta.

Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal, s közülük 300 ezren súlyosan hátrányos helyzetűek. Ezért fordítottak kiemelt figyelmet ennek a konferenciának az előkészítésére. Az elmúlt hónapokban a Fidesz európai parlamenti képviselőinek két alkalommal is lehetőségük nyílt arra, hogy egy-egy brüsszeli tanulmányút keretében személyesen is találkozzanak a fogyatékos emberek képviselőivel. Tavaly a siketek és nagyothallók, valamint az autisták, az idén a mozgáskorlátozottak és a látássérültek csoportjai látogattak el az Európai Unió központjába. Ezek a találkozók komoly muníciót adtak ahhoz, hogy a fogyatékosokat érintő kérdésekkel érdemben tudjanak foglalkozni. De egyben a képviselőket meg is erősítették abban, hogy a fogyatékosokkal való törődés, a számukra nyújtott támogatás nem elsősorban segítséget jelent, hanem befektetést is. Mert mindannyiunk közös érdeke, hogy a ma még segélyezett fogyatékosok a társadalom javára hasznosan tevékenykedő polgárokká válhassanak.

Dr. Szájer József európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt-Európai Demokraták Képviselőcsoportjának alelnöke elmondta, hogy a Fidesz az európai parlamenti választásokra készülve elkészítette a fogyatékosokkal kapcsolatos programját.

A munkára épül a Fidesz programja, vagyis arra, hogy az, aki képes, tud és akar dolgozni, annak legyen lehetősége rá. Az Európai Uniónak, az államnak, és a különböző intézményeknek az a feladatuk, hogy elhárítsák ez elől az akadályokat. A mostani nehéz időkben különösen fontos ez. Nem elfogadható, hogy a munkaerőpiac szűkülése, a munkanélküliség növekedése az amúgy is legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportokat sújtsa. A Fidesz európai parlamenti képviselőinek az az álláspontjuk, hogy egy önálló, saját fogyatékosügyi direktívát kellene létrehozni az Európai Unióban. Ezért mindent meg fognak tenni. Ha dr. Kósa Ádámot, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét európai parlamenti képviselővé választják, akkor az ő személyén keresztül először nyerhetnek a fogyatékosok európai szintű képviseletet.

A Fidesz az esélyegyenlőséggel kapcsolatos misszióját nem először gyakorolja - hangsúlyozta dr. Szájer József. Már régen átlépték a retorikát és a fogyatékosok ügyeit tekintve is a tettekre helyezték a hangsúlyt. Annakidején az Orbán-kormánynak volt fogyatékosügyi államtitkára és a Fidesznek ma is van fogyatékossággal élő képviselője a magyar parlamentben.

Dr. Kósa Ádám európai parlamenti képviselőjelölt vitaindító előadásában leszögezte, a magyarországi 600 ezerrel együtt Európában 50 millió fogyatékos ember él. Ezért lényeges a "Semmit rólunk nélkülünk!" elv betartása. Hazánkban először nyílik lehetőség arra, hogy valamennyi magyar állampolgárt egy fogyatékos ember képviseljen az Európai Parlamentben. Így lehetőség nyílik arra is, hogy az európai strukturális alapok pénzfelhasználása során szigorú feltételek épüljenek be és a fogyatékos személyek érdekei megjelenjenek a pénzalapok elosztásában. Nagyon fontos, hogy a társadalmi szemléletformálás végre megkezdődhet. Sajnos a társadalom egész Európában öregszik. Egyre kevesebb az aktív munkára képes személy. Tehát a fogyatékossággal élőkre is szükség lesz munkavállalóként. Hazánkban minden tizedik fogyatékos dolgozik, Európában viszont minden negyedik. Megfelelő képzési lehetőségekkel ez az arány remélhetőleg változtatható.

A civil szervezetek próbálnak távol maradni a politika területétől. Ugyanakkor be kell látni, hogy szükségük van egymásra. A fogyatékospolitika nem jobb- vagy baloldali kérdés. Sajnos ma Magyarországon csupán a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt volt képes ezt a kérdést napirendre tűzni, ezt a társadalmi csoportot felvállalni. Remélhetőleg ezt a követendő példát sokan észreveszik majd.

Ha sikerül bejutni az Európai Parlamentbe, egy ötéves stratégiát fognak létrehozni céljaik megvalósítása érdekében. E stratégiának nagyon fontos része lesz az a tízpontos felhívás, amely az európai fogyatékosügyi fórum direktívája, s valamennyi uniós tagállam képviselőjelöltjének szól. A nyilatkozatot dr. Kósa Ádám, Gyürk András és dr. Szájer József ezen a konferencián látták el kézjegyükkel.

A meghívott fogyatékosügyi szervezetek vezetőinek felszólalásai következtek ezután.

Dr. Szőke László, Szövetségünk elnöke köszönetet mondott a meghívásért, valamint azért, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség lehetőséget kíván biztosítani uniós szinten a fogyatékos-ügy közvetlen képviseletére.

Egy társadalom fejlettségének egyik fokmérője az is, hogy mennyiben biztosít lehetőséget a civil szervezetei számára, mennyiben veszi figyelembe a civil kezdeményezést, mennyiben tekinti mérvadónak a civil szervezetek véleményét döntései meghozatala során - emelte ki dr. Szőke László. Majd szólt az MVGYOSZ megalakulásának körülményeiről és arról, hogy hazánkban a látássérültek érdekeinek képviseletét, védelmét 1918 óta ez a szervezet látja el. Mint mondotta, a Szövetség célja az országban élő vakok, alig- és gyengénlátók társadalmi összefogása, habilitációjuk, rehabilitációjuk előmozdítása, érdekképviseletük, érdekvédelmük ellátása. E célok megvalósítása érdekében a Szövetség folyamatosan kutatja azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyek a vakság megelőzését, illetve a vakság következményeinek enyhítését szolgálják. A Szövetség segíti a látássérültek beiskolázását, képzését, munkavállalását. Támogatja a felnőtt korban megvakultak elemi rehabilitációját, az új élethelyzethez kapcsolódó képességek elsajátítását. A Szövetség speciális vakügyi segédeszközöket is forgalmaz, s törődik a látássérültek közösségi életével, kulturális igényeinek kielégítésével. Szervezi a vakvezetőkutya-képzést. Székházában működteti például a Braille-nyomdát és -könyvtárt, a hangstúdiót és a hangoskönyvtárt. Sokoldalú feladatainak ellátása során együttműködik az állami, társadalmi, karitatív és egyházi intézményekkel.

A látássérült általános iskolások oktatása integrált vagy speciális intézményi formában valósulhat meg. A Szövetség az integrált képzést csak akkor tudja támogatni, ha ennek a személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre állnak. A személyi feltételek körébe a megfelelő szakemberek, gyógypedagógusok, utazó tanárok és a pedagógiai szakszolgálat tartoznak. A tárgyiak közé pedig a speciális segédeszközök. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a látássérült általános iskolások már az oktatási intézményben megkapják a számukra szükséges plusz információt, amivel felzárkózhatnak egészséges társaikhoz, s később továbbtanulhatnak, majd el is tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon.

A vak és gyengénlátó emberek nem a társadalom eltartottjaiként, hanem adófizetőkként szeretnének élni. Ezért is fontos számukra a munka. Ha megkapják ehhez a lehetőséget és azt a sokszor csak minimális segítséget, ami a boldogulásukat elősegíti, ők is képesek teljes életet élni.

Dr. Szőke László beszédében kitért a védett munkakörök fontosságára, a segédeszköz-ellátás aktuális problémáira, az info-kommunikációs akadálymentesítésre, valamint az egységes, uniós fogyatékosügyi kártya bevezetésére. Végezetül hangsúlyozta: Magyarország többre képes a fogyatékosügy terén is, s ehhez ajánlja fel tapasztalatát, tudását a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége.

Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője zárszavában aláhúzta, hogy a konferencián elhangzottak az egész társadalom hasznára válnak. Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy ő maga is fogyatékos lesz. Ezért is elengedhetetlen az akadálymentesítés és az, hogy új munkahelyek teremtődjenek. Sajnos ezen a téren Magyarország elmarad az Unió tagországaival szemben. Soltész Miklós biztosította a jelenlévőket arról a felelősségvállalásról, amivel azt szolgálják, hogy a most megkezdett munka mind az Európai Parlamentben, mind a magyar országgyűlésben folytatódjon.

A konferencia végén az MVGYOSZ elnöke kötetlen beszélgetést folytatott Gyürk András és dr. Szájer József európai parlamenti képviselőkkel, s átadta nekik a Vakok Világa tavalyi, jubileumi számát, amelyben az ország legfőbb közjogi méltóságai és parlamenti pártjainak vezetői üdvözölték a Szövetséget és a folyóiratot. A képviselők azt megköszönték és megígérték, a jövőben is kiemelt figyelemmel kísérik a látássérültek helyzetét.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Múzeum negyven méterrel a föld alatt

 

Salgótarjánban 1965-ben nyílt meg hazánk első - Európában második - földalatti bányamúzeuma, negyven méternyi mélységben, az 1951-ben megszűnt József lejtősakna közel háromszáz méteres vágatrendszerében, amelyet 1980-ban ipari műemlékké nyilvánítottak.

A József lejtősaknából 1879 és 1951 között több mint 19 millió mázsa szenet hoztak a felszínre. A fából készült csilléket lovakkal vontatták. A bányamúzeumban jelenleg is vannak lovak és bányászok, de ezek már csak az élők utánzatai vagyis bábuk.

A helyszínen megtudtam, hogy a lovak 4-5 év szolgálat után megvakultak. Kezdetben a bányalovakat időnként felhozták a napvilágra, de azt tapasztalták, hogy ha ezt teszik, a lovak már 1-2 év alatt megvakulnak. Ekkor még nem volt villanyvilágítás a bányában. Az állatokat általában bányásznők vezették.

A bányamúzeum bejárata terméskőből van kirakva. Az egyik oldalán elhelyezett lármafa (klopacska) évtizedeken át jelezte a földalatti munka kezdetét és végét. A mellette elhelyezett bányaharangot pedig baj esetén szólaltatták meg.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Köszönet a Fidesznek és a KDNP-nek

Mindenből a legjobbat kaptuk

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének látogatócsoportja az Európai Parlament Fidesz - KDNP képviselőcsoportjának szervezésében március 31. és április 2. között szakmai tanulmányúton vehetett részt Brüsszelben a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége tagjaival együtt.

Az MVGYOSZ-ből 11-en utazhattunk: látássérültek és kísérőik. A látogatócsoportot Soltész Miklós, a Fidesz - KDNP országgyűlési képviselője vezette, aki az utazás során mindvégig türelemmel, kedvességgel és megkülönböztetett figyelemmel segített bennünket.

A 2 órás kényelmes repülőút után Brüsszelben Gál Kingával, az Európai Parlament képviselőjével ebédeltünk a Hotel Stanhope étteremben. A 4 fogásos ebéd után az Európai Parlamentbe indultunk, ahol találkoztunk Erik Somelerrel, aki a foglalkoztatási és szociális ügyek főigazgatóságának felelős munkatársa és Luk Zenderlooval, aki a Fogyatékkal Élők Európai Szolgáltatói Szövetségének (EASPD) főtitkára. Kiváló szakmai előadások után kérdéseket tehettünk fel az előadóknak, akik mindenkinek válaszoltak is.

Este a Basil&Co Étteremben vacsoráztunk Szájer Józseffel, az EP Fidesz képviselőcsoportjának vezetőjével és Glattfelder Béla EP képviselővel. Szájer József képviselő úrral hosszasan tudtunk beszélgetni a látássérült emberek rehabilitációjáról, munkavállalási gondjairól, a vakügyi segédeszköz-ellátásról, országos szövetségünk és a tagegyesületek költségvetési támogatásáról. A képviselő úr érdeklődött a Tolna megyei egyesületünk munkájáról, a vidékiségből eredő esetleges hátrányainkról, taglétszámunkról, az általunk szervezett tanfolyami képzések lehetőségeiről.

Késő éjszaka a Hotel Ibisben elfoglaltuk a szállásunkat.

Április 1-jén a reggelit követően különjáratú autóbusszal indultunk az Európai Parlamentbe, ahol találkoztunk Janina Arsenjevával, az Európai Fogyatékos Fórum programigazgatójával. Ennek a fórumnak a vezetősége sérült emberekből áll. 2008. július 2-án az Európai Bizottság új tervezete lépett életbe: az Egyenlő Bánásmód Irányelv. A 27 tagországból Magyarország a 3. legtöbb aláírást gyűjtötte össze az irányelv elfogadása érdekében.

Az előadás után lehetőségem adódott arra, hogy egyesületünk irodavezetőjével együtt elbeszélgessek az igazgató asszonnyal. Az igen tartalmas beszélgetést követően névjegykártyákat kaptunk és ígéretet arra, hogy az Európai Fogyatékos Fórum munkájáról e-mailen keresztül kapunk a jövőben tájékoztatást. Biztatott, hogy bátran keressük, iránymutatást és segítséget kaphatunk a munkánkhoz. A szívélyes találkozást követően Gál Kinga EP képviselő körbevezette a csoportot az Európai Parlamentben. Örömteli volt számunkra, hogy az "Idegeneknek belépni tilos" tábla ellenére a nagy plenáris ülésterembe is bemehettünk. A képviselő aszszony megmutatta az Antall József magyar miniszterelnökről elnevezett épületszárnyat, amelyet ottjártunkkor avattak fel.

Ezt követően a Sofitel Jourden hotelben ebédeltünk Őry Csaba és Glattfelder Béla EP képviselőkkel. Őry Csaba úrral beszélgetni tudtunk a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tagjainak életkörülményeiről, a fiatalok oktatásáról, a volt védett munkahelyekről, a jelenlegi foglalkoztatási nehézségekről. Őry Csaba találkozást kezdeményez az MVGYOSZ Országos Elnökségének tagjaival további együttműködés céljából. Elmondta, hogy szívesen várnának még látássérült gyakornokokat is az Európai Parlamentbe 6 hónapos időtartamra.

Találkoztunk még Hölvényi Györgygyel, a magyar néppárti delegáció sajtótanácsosával és EP képviselő-jelölttel. Hölvényi György a Human Alapítvány vezetőségének egyik tagja és rövid tájékoztatást tartott a pályázati lehetőségekről (például nemzetközi konferenciákon való részvételről és azok szervezéséről).

Ő kísért bennünket egy rövid brüszszeli városnézésre is.

Rövid szabadprogram után a La Tortue du Sablonban vacsoráztunk Gyürk András és Schöpflin György EP-képviselőkkel.

Programokban és szakmai tapasztalatokban gazdag nap után egy rövid éjszakát töltöttünk a hotelben, mert hajnalban már indultunk a reptérre, ahol elbúcsúztunk a kísérőinktől, és köszönetet mondtunk az EP munkatársainak, gyakornokainak a mielőbbi viszontlátás reményében.

Szeretném mindenkinek elmondani, hogy az utazás során a szervezőktől mindenből a legjobbat kaptuk, értem ezalatt az ellátásunkat, a szakmai programokat és a szívélyes, kedves vendéglátást.

Mindezeket nagyon szépen megköszönöm a Fidesz - KDNP-nek, és kiváltképpen Soltész Miklós országgyűlési képviselő úrnak!

Kovács Lászlóné

Tolna megyei egyesületi elnök

 

 

 

CD-nyeremény

 

Ki volt az a német zeneszerző, karmester és zongoraművész, aki a szöveg nélküli dalok, a hangszeres líra mestereként a romantika korai korszakában alkotott? Nyitányai közül a Szentivánéji álom és a Hebridák ma is állandóan szerepel a zenei műsorokban.

A megfejtéseket június 15-ig kérjük szépen!

A márciusi lapszámunkban feltett kérdésre a helyes válasz: Kodály Zoltán.

Így gondolta ezt: Nyírő László (Ajka) olvasónk is, akinek a nyereményéhez tisztelettel gratulálunk!

 

 

 

Fehér- és vörösbor minden étkezéshez

A mi dolgunk az érdekérvényesítés

 

Dr. Orlicki János, az MVGYOSZ Elnökségének tagja, rendkívül pozitív tapasztalatokat szerzett Brüsszelben és, mint ahogyan tréfásan megfogalmazta, a szervezők annyira kitettek magukért, hogy másfél napba másfél havi programot igyekeztek beépíteni. Ezért bár nem sok szabadidejük volt, mégis nagyon hasznosnak találták a szakmai tanulmányutat.

- Az Európai Parlament által meghozott törvényekre jellemző a kompromisszumra törekvés, az egyeztetés és az érdekazonosítás, hiszen 27 uniós tagállamnak kell közös nevezőre jutnia - mondotta beszélgetésünkkor. - A magyar állam sokáig paternalista, vagyis gondoskodó volt, de ez a rendszerváltással együtt megszűnt. Most már magunknak kell az érdekeinket érvényesítenünk, ha boldogulni akarunk. Őry Csaba európai parlamenti képviselőnek elmondtuk az ebédnél, hogy a technika fejlődése ránk, látássérültekre is hatott. A valamikor védett kosárfonó, telefonkezelő, gyógymasszőr szakmákat újak váltották fel és az informatikusok között is egyre több a látássérült. Szeretnénk, ha minél több rokkantnyugdíjas és idős ember is dolgozhatna. Örömmel hallottuk, hogy a képviselő úr szívesen eljönne Zuglóba, ahol székházunk is található, s találkozna önkormányzati képviselőkkel és egy fórum keretében a vak és gyengénlátó emberekkel is.

Dr. Orlicki Jánost felesége, Marika is elkísérte az útra. Ő elmondta a képviselőnek, hogy nem nagy dolgokat várnának a társadalomtól a látásukban korlátozott emberek, hanem például olyat, hogy jelöljék meg eltérő színű festékkel a lépcső alját, szélét és azt, hol végződik. Megemlítették a távirányításra megszólaló jelzőlámpákat is. Őry Csaba tudott arról, hogy a fővárosban, Csepelen már működnek ilyenek. Jó lenne minden kerületben is egy beszélő bankautomata. Mert ma még csak elvétve találni ilyet a fővárosban.

Dr. Orlicki Jánosék még nem jártak a belga fővárosban, s nagyon tetszett nekik, amit tapasztaltak. Pazar volt az ellátásuk, minden étkezéshez fehér- és vörösbort is kaptak. Érdekes, hogy a belgák vajon sütik ki a krumplit, s a sör mellé trappista sajtot és zelleres sót adnak. Őry Csaba képviselő még csokoládét vásárolni is elkísérte őket, hogy az üzletekben könnyebben boldoguljanak, mert Brüsszelben nem angolul, hanem franciául és hollandul beszélnek. Soltész Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő is mindenütt velük volt, s kalauzolta a vendégeket.

Látogatásuk meghozta a brüsszelieknek is a jó időt, s nyomban megteltek a terek sétálókkal, nézelődőkkel. A Grand Place-n magyar zenét is hallottak. Dr. Orlicki János és felesége is megsimogatták a főtér egyik épületének oldalában található szobrot, amely nemcsak szerencsét jelent, hanem azt is, hogy aki megérinti, az visszatér Európa fővárosába.

G. A.

 

 

 

Egységes rendszerbe foglalják a fogyatékosokat érintő jogszabályokat

Képviselőink szívesen találkoznak velünk

 

Brüsszeli kirándulásunk során Soltész Miklóssal, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőjével a közelgő európai parlamenti választásokról beszélgettem. Miként elmondta, dr. Kósa Ádám képviselőjelölt a kampány során el fog látogatni Kecskemétre, s a mi egyesületünk tagjai közül számosan ott lesznek. Gál Kinga képviselő asszony az első ebédnél arról tartott tájékoztatást, hogy az Európai Parlamentben a fogyatékosokat érintő előterjesztésből miként lesz jogszabály. Másnap az ebédnél Őry Csaba képviselővel tárgyaltunk arról, hogy a néppárti magyar képviselők összegyűjtik a fogyatékosokat érintő EU-s és magyar jogszabályokat. Megállapodtunk, hogy ez mindenképp elektronikus formában történjen és természetesen hanganyagban is, mert arra is lenne igény. Megbeszéltük vele azt is, hogy vagy ő, vagy a Fidesz - KDNP XIV. kerületi képviselője meglátogatná Szövetségünket akár egy elnökségi ülés keretén belül is, és akkor konkretizálhatnánk, hogy melyek azok a foglalkozások, munkakörök, amelyek a vakok számára elhelyezkedési lehetőséget jelentenének. Ezeket kellene összegyűjteni és elérni azt, hogy az ilyen foglalkozási ágakban a látássérülteket előnyben részesítsék a felvételek alkalmával.

Hölvényi György sajtóreferens felhívta a figyelmünket arra, hogy Brüszszelben jelen vannak Európának a szociális kérdésekkel foglalkozó legismertebb tudósítói, riporterei, s az ő megkeresésükkel jó esélyt teremthetünk arra, hogy problémáink a hazai és nemzetközi közvélemény számára érthetőbbé váljanak.

Az Európai Parlament néppárti frakciójának magyar képviselőivel folytatott beszélgetéseink során nyilvánvalóvá vált, hogy szívesen fogadják, ha a fogyatékos emberek szervezetei megkeresik őket, mert ezáltal lobbitevékenységükhöz kapnak segítséget. Felhívták a figyelmet arra is, hogy féléves tapasztalatszerzésre ösztöndíjasok jelentkezését várják azért, hogy azok a fiatalok, akik ezzel a lehetőséggel élnek, hivatásos lobbistákként segíthessék majd a fogyatékos emberek szervezeteit.

Sztakó Krisztina,

Bács-Kiskun megyei egyesületi elnök

 

 

 

Semmi jót nem látott Brüsszelben

Németh Orsolya elégedetlensége

 

Németh Orsolya elnökségi tagot nem kellett megkérdeznünk a brüsszeli tapasztalatairól, hat részben adott azokról számot az interneten.

Gondosan átolvastuk a beszámolót, de egyetlen olyan részt sem találtunk, amiből az derült volna ki, hogy Németh Orsolya valamivel is maradéktalanul elégedett lett volna. Már az indulás előtt kritizálta a szervezőket, hogy miért éppen azokkal a politikusokkal kellett találkozniuk, akik várták őket. Az is kiderül az írásából, hogy ugyan a Szövetség képviseletében utazott, mégis a saját érdekeit szolgálni ment a belga fővárosba.

A szöveg elején az olvasható, hogy őt meghívták(!) erre az utazásra. Nos, ezzel szemben az az igazság, hogy ő, aki csak idén januárban került be az MVGYOSZ Országos Elnökségébe, elsőként jelentkezett a brüsszeli útra, amit a Szövetség elnöke nagylelkűen felajánlott az elnökségi tagok részére.

Meglepő volt azt is olvasni Németh Orsolya írásában, hogy az Európai Parlamentnek van Fidesz-frakciója. Tehát Németh Orsolya szerint azt a frakciót, amelyhez a Fidesz és a KDNP képviselői tartoznak, nem az Európai Néppárt-Európai Demokraták Képviselőcsoportja frakciójának nevezik.

De beszéljenek önmagukért a betű szerinti hűséggel idemásolt részletek:

"Irány Brüsszel - szakmai tanulmányútra megyek az Európai Parlamentbe"

"Izgalmas utazásnak nézek elébe, amitől már csak alig három nap választ el. Az Európai Parlament Fidesz frakciójának meghívására Brüsszelbe utazom a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és persze a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete képviseletében."

"A találkozó hangsúlyozottan szakmai lesz, az Európai Parlamentben dolgozó képviselőkkel fogunk találkozni a parlamenti látogatások mellett az ebéd és a vacsoraasztalok mellett is. Fogalmam sincs, miről fogunk beszélgetni, no persze, biztos bemutatják majd az EU központi intézményeit, meg a saját munkájukat, talán kérdezni is lehet, remélem. De valahogy furcsa, hogy akikkel találkozunk, néhány kivétellel nem sok közük van a fogyatékosügyhöz."

" No, mindegy, azért én attól nem félek, hogy nem fogom feltalálni magam a társaságban."

"A busszal csupán pár métert mentünk, amit gyalog talán egyszerűbb lett volna megtenni, és már meg is érkeztünk az Európai Parlamenthez, méghozzá a hátsó bejáratához. Itt ért a legnagyobb döbbenet, miszerint az Európai Parlamentbe is csak a hátsó bejáraton nyernek bebocsátást kerekesszékes embertársaink. Hát, ez lesujtó volt."

"A parlamentben mindannyian névre szóló belépőkártyát kaptunk, csak az volt vele a gond, hogy szinte senkinek nem a saját nevére szólt, ugyanis nem név szerint, hanem csak találomra osztották ki, így hamarosan megindult a harc és a cserebere, hogy mindenki megszerezze a saját névtáblácskáját, amit hazahozhattunk emlékbe. A beléptetési procedúrát ezután a reptérihez hasonló átvizsgálás követte ezúttal motozás és ruhatapizás nélkül, gond nélkül bejutottunk."

"Másnap reggel svédasztalos reggeli várt minket, ami szinte semmiben nem különbözött a hazai hotelek kínálatától."

"A desszertet viszont ki akarták hagyatni velünk, de ezt nem hagytuk annyiban..."

"Az Európai Parlamentet, legnagyobb bánatunkra, ismét a hátsó bejáraton át közelítettük meg. Az előző nap már megismert, és már szinte rutinból végigcsinált beléptetési procedúra után kb. fél órás körsétába kezdtünk, ami korántsem az épület megismerését szolgálta, sokkal inkább szervezési hibák sorozatának tetszett. Csak utólag derült ki, hogy uticélunk ismét az a tanácsterem volt, ahová előző nap csupán egyetlen lift igénybe vétele és némi gyaloglás után felértünk. Most ezt az utat lényegesen bonyolultabban, két liftet is használva, több hosszas várakozás beiktatásával tettük meg. Közben viszont megtekinthettünk egy fémcsövekből készült különös és érthetetlen, monumentális kortárs művészeti alkotást és egy senki által fel nem ismert billentyűs hangszert, amiket a Parlamentben állítottak ki."

"Ami különös volt, hogy az egész épületben és egyetlen más általunk meglátogatott helyen sem találkoztam semmivel, ami a látássérült emberek akadálymentes közlekedésének érdekében került volna elhelyezésre: egyáltalán nem voltak vezetősávok, Braille-feliratok vagy beszélő liftek. Egyedül a szállodánkban elhelyezett Otis szabványú liftben jelentek meg a gyárilag beléjük integrált Braille-számgombok, de az ajtónyitót vagy a vészcsengőt már itt se jelölik Braille-ben. Hallomásból tudom, hogy a brüsszeli metróban vannak vezetősávok és tapintható térképek is, ezeket viszont sajnos nem láthattuk."

"Útban a főtérre egy helyen kéregető cigányasszonyokkal és egy csapat cigány zenésszel találkoztunk, hát, mondhatom, rögtön itthon éreztük magunkat."

"Búcsúvacsoránkat a belvárosban, egy La Tortue, azaz Teknős nevű étteremben fogyaszthattuk el. Helyi csoportvezetőnknek biztosan nagy fejtörést és kutató munkát jelentett az akadálymentes éttermek felkutatása, és most az egyszer bizony nem járt sikerrel. Az interneten akadálymentesnek hirdetett étterem bejáratánál négy meredek lépcsőn kellett beemelni a kerekesszékes vendégeket, emellett a helyen a megszokottnál sokkal rosszabb állapotok uralkodtak: kevés volt a hely, a tapéták piszkosak voltak, egy-két helyen ázás-nyomok látszottak, az előtérben egy akvárium társaságában egy kb. 15 éves hűtőszekrény fogadott minket. A mosdóban érdekesen kombinálták a színeket: a falakon kék csempe és piszkossárga tapéta, az ajtók pedig pirosak. Érdekes volt, hogy a mellékhelyiség közvetlenül a konyha mellett nyílt, így amíg ott sorba álltunk, megnézhettük, hogy is készül a vacsoránk. A mosdóban kicsit érdekes szagok terjengtek, de a már megszokott kis fehér törölközők innen sem hiányoztak."

"A pincér bőségesen töltögette poharainkba a fehér bort, ám a vizet külön kellett kérni. A kenyér és a vaj itt sem hiányzott az asztalról. A szűkös hely és a kellő mennyiségű bor hamar jó hangulatot teremtett. Azt viszont nem tudom, hova lettek a vacsoraasztalhoz beígért képviselő urak. No, de ez talán sose fog kiderülni."

"Három óra eléggé pihentető alvás után hajnali negyed ötkor keltünk fel, hogy 4:45-re pontosan ott legyünk a buszban, ahogy azt este a csapattal megbeszéltük. Ehhez tudni kell, hogy az elmúlt két napban folyamatosan szenvedtünk az állandó várakozástól és folyamatosan azon igyekeztünk, hogy elkéssünk, ami csak egyetlen egyszer, a városnézésnél sikerült. Most viszont másoknak sikerült elkésni, méghozzá elég rendesen, úgyhogy az indulás mintegy 20 perccel csúszott. Ez különösen bosszantó volt, mert mi, akik időben megérkeztünk, még nagyrészt szerettünk volna pár apróságot, pl. csokoládét, belga sört vagy a repülőre felvihető innivalót beszerezni, hát, ezek a tervek már biztos kudarcra voltak ítélve."

"A svédasztalos reggeli helyett a szállodától reggelicsomagot kaptunk, ami felülmúlta várakozásaimat, már hogy egyáltalán volt, ha a tartalma annyira nem is nyűgözött le. A szép piros alma mellett két kis péksütemény, egy érdekes mézes kalácsszelet féleség és egy pohár gyümölcsjoghurt kiskanál nélkül. No, nem baj, a semminél több volt, az alma pedig innivaló helyett is megtette."

"A reptéren folyamatos rohanás következett a becsekkolásnál, az átvizsgáláson keresztül, egészen a beszálló kapuig. És itt ért minket a meglepetés: úgy tűnt, hogy a reptér az előzetes megbeszélések ellenére elfelejtett gondoskodni a kerekesszékes utasok beszállásáról, amit akkor és azonnal meg kellett oldaniuk, mert az indulásig alig 20 perc volt hátra. Hát, nem sikerült, így a gép csaknem egy órás késéssel szállt fel."

"Az út legfontosabb tanulsága számomra az volt, hogy ahhoz, hogy elérjek valamit, komolyan rá kell feküdni a nyelvtanulásra, és hogy érdemes más országokat is megismernem akár úgy is, hogy egy rövidebb-hosszabb időt ott töltsek. Hát, mostantól jobban oda fogok figyelni az ilyen lehetőségekre. Azóta, akiknek csak meséltem ezekről a terveimről, szinte mindannyian biztattak, hogy próbáljam ki, mert ebben valóban komoly lehetőségek vannak. Hát, majd kiderül!"

*

Ezek az idézetek (amelyekben még az ordító helyesírási hibákat sem javítottuk ki, nehogy a torzítás vádja érjen bennünket) azt mutatják, hogy Németh Orsolya nemcsak akkor villantja ki igazi alaptermészetét, amikor a főszerkesztőt és az MVGYOSZ vidéki tagságát gyalázza a nyilvánosság előtt, vagy amikor az MVGYOSZ Elnökségének túlnyomó többségével következetesen szembeszáll, hanem akkor is, amikor egy számára ingyenes külföldi kirándulás is csak az ócsárlást váltja ki belőle. Az, hogy megköszönje a kiutazás lehetőségét, eszébe sem jut. Végső tanulságként pedig azt vonja le önmagának, hogy az általa ócsárolt brüsszeli központba miként tudna hosszabb időre kitelepedni.

Cseri Sándor

 

 

 

A Hermina Egyesület konferenciája és kiállítása

Mély gondolatok, megindító érzelmekkel

 

- Istenem! Add, hogy fenntartások nélkül szeretni tudjam őt! - így fohászkodott annakidején Romanek Inka festőművész, amikor kiderült, hogy egyetlen, imádott leánykája soha nem fogja a szemével látni ezt a világot, mert nagyon nehéz volt elfogadni a megváltoztathatatlant! Aztán teltek az évek és a kis Adélból okos, minden iránt érdeklődő, szeretnivaló nagylány lett. Ma már gimnazista, látók között tanul és készül a felnőtt életre.

Romanek Inka az egyik előadója volt annak a konferenciának, amelyet a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete, valamint annak közművelődési és kulturális bizottsága rendezett meg március 24-én az MVGYOSZ székházában. A "Láss a kezeddel, hogy tájékozódhass a fontos pontok világában" címmel Louis Braille születésének 200. évfordulója tiszteletére megtartott tanácskozás vendégeit az egyesület nevében Dáginé Maczó Borbála elnök, a közművelődési és kulturális bizottság vezetőjeként pedig Bereczkné Bihari Erzsébet köszöntötte. Mindketten hangsúlyozták a pontírás jelentőségét a látássérültek életében. A Braille-írás ismerete biztosítja számukra az alapműveltség megszerzését, és az olvasás örömét.

Összesen tíz nagyon érdekes előadást hallhattunk ezen a napon.

Elsőként Görgényi Miklós, Pécsett élő sorstárs beszélt Louis Braille életének és munkásságának főbb állomásairól, majd Romanek Inka festőművész lépett a mikrofonhoz és szólt arról, mit jelent egy család számára fogyatékos gyermeket nevelni.

A domború írás kialakulásáról, történetéről és oktatásáról Torják Attiláné, a Vakok Batthyány László Gyermekotthon Római Katolikus Óvoda és Iskola gyógypedagógiai tanára tartott szemléletes bemutatót. Megismerhettük, miként vezetik rá játékosan, lépésről lépésre a pedagógusok a vak gyermekeket a Braille-írás, -olvasás elsajátítására, hogy végül az készségszintű legyen.

Dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke ismertette a Szövetség létrejöttének körülményeit, a korabeli eredményeket és a jelenlegi feladatokat. Szólt a Vakok Világa folyóirat hetvenéves múltjáról és a látássérültek tájékoztatásában betöltött szerepéről is.

A digitális kottaírás rejtelmeibe Németh Tamásné Berta Edina vezette be a hallgatóságot.

Mint hazánk egyetlen, síkírású zeneműveket Braille-re fordító kottaátírója, pontosan bemutatta a Braille-kottából való tanulás előnyeit, hátrányait és azt is, hogy a JAWS for Windows képernyőolvasó program miként használható a kotta olvasásakor.

Magyar Csaba látássérült zenetanár a zene és a vakok kapcsolatát taglalta.

Horváth Mária, az MVGYOSZ Braille-nyomdájának előkészítő csoportjában korrektorként dolgozik és szerkeszti az Irodalom és Kultúra című folyóiratot. Nemcsak a nagy múltú nyomda történetéről beszélt, hanem a mostani helyzetéről is, így a géppark megújulásáról és az elektronika térhódításáról, ami ezt a területet is elérte.

Páll Erika Braille-könyvtáros a könyvtár megalapítása körülményeinek ismertetése után a pontírású kötetállományról, a kölcsönzési szokásokról és lehetőségekről adott tájékoztatást.

Erdős Imréné a stúdió és a hangoskönyvtár vezetőjeként a látássérültek hangoskönyvvel való ellátásának mikéntjéről szólt, s arról az útról, ami az orsós magnószalagon és a hangkazettán át a mai, digitális hangrögzítési technikához vezetett.

Lak István nyugalmazott tanár, aki 35 éven át tanította a pontírást, egy új kezdeményezésről, a Braille klub szervezéséről számolt be. Ez a klub havonta várná a pontírást használó látássérülteket elsősorban tapasztalatcsere, oktatás céljából, valamint azért, hogy a Braille-hagyaték az utókor számára is fennmaradhasson.

A vendégek ezután megtekintették az MVGYOSZ téli kertjében a pontírás kellékeit, s a látássérültek mindennapi életében használatos beszélő konyhai és egyéb eszközöket, valamint Romanek Inka tapintható festményeit. A kiállítás öt napon át várta az érdeklődőket, akik nemcsak élőszóban fejezték ki elismerésüket a szervezőknek, hanem beírták azt a látogatók könyvébe is. A kiállítást az öt nap alatt közel nyolcszázan tekintették meg. A rendezvény sikeréhez nagymértékben hozzájárultak az önkéntes segítők is.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Akadálymentes ügyintézés

 

Nyíregyházán, az 1. számú postahivatalban (Bethlen Gábor u. 8.) akadálymentes ügyintézéssel segítik a látássérülteket. Mint Jakab Sándornétól, a Nyírségi Látássérültek Egyesületének elnökétől megtudtuk, a 06-42/314-244/209-es melléken vagy a 06-42/314-248-as telefonszámon lehet időpontot egyeztetni. A megbeszélt időben a posta egyik munkatársa várja a látássérültet a bejáratnál és segít neki a hivatalos ügyintézésben.

G. A.

 

 

 

Tizenöt éves a Siketvakok Országos Egyesülete

Az akarat és összefogás példaadói

 

"Elég, igen, egy kéz elég.../ Hogy visszatérve éjszaka szobánkba/ Elfogadjuk az elfogadhatatlant."

Ezt a Pilinszky János versidézetet választotta meghívójának mottójául a Siketvakok Országos Egyesülete, amikor fennállásának 15. évfordulója alkalmából ünnepségre invitálta a vendégeket. Szék nem maradt üresen március 20-án a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona Nádor Termében, olyan sokan tettek eleget a meghívásnak.

Németh Tamás és felesége, Berta Edina zongorajátékával vette kezdetét a jubileumi ünnepség, majd Tardy Balázs, látássérült színművész Örkény István Egyperces novelláiból adott elő egy megható történetet.

Királyhidi Dorottya, a Siketvakok Országos Egyesületének főtitkára köszöntötte a meghívott vendégeket és a következőket mondta:

- Tizenöt éve tizennégy ember, szülők és szakemberek, eldöntötték, hogy szervezetten tenni kellene valamit a Magyarországon élő siketvakok érdekében. Azért, hogy hazánkban a siketvak emberek is élhessenek azokkal a jogokkal és lehetőségekkel, amelyek minden embert megilletnek. Kik is a siketvakok? Azok az emberek, akik nem látnak és nem hallanak jól, de úgy élik az életüket, mint bárki más.

A főtitkár elmondta, az egyesület legfontosabb tevékenységét az elemi rehabilitációs szolgáltatás, valamint a jeltolmács szolgálat jelenti. Mindkét munka illeszkedik a siketvak személyek igényeihez. Egyébként szeretnék elérni a jelnyelvnek az önálló nyelvként való elismertetését, s azt, hogy legyenek jelnyelven oktató tanárok is Magyarországon.

Ezt a később előadást tartó Kemény Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának vezető-helyettese is rendkívül fontosnak tartotta, mint ahogyan a felsőfokú jelnyelvi tolmácsképzés megkezdését is.

Dr. Bács Márton, Újbuda alpolgármestere, személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal. Amikor a Siketvakok Országos Egyesületének munkatársai annakidején felkeresték őt, csak akkor szembesült azzal, hogy ilyen problémával is élnek emberek hazánkban. Aztán elolvasta a Helen Keller életéről szóló könyvet, amely nagy hatást gyakorolt rá, s az is meggyőzte arról, hogy az akarat, az összefogás hegyeket is képes megmozgatni.

Szűcs István, Zugló alpolgármestere szerint nemcsak a polgármesteri hivatal dolgozóira, hanem a kerületben élő emberekre is jellemző, hogy szolidárisak a fogyatékosokkal. "A kedvesség az a nyelv, amelyen a süket hallani tud, a vak pedig látni" - idézte Mark Twain híres mondatát.

Vida Gábor látás- és hallássérült fiatalember orgonajátéka után Tardy Balázs mondta el Szmolka János siketvak sorstárs versét. A vers írója sokat tett azért, hogy a siketvak felnőttek érdekei is érvényesülhessenek. Egyébként Szmolka János volt az egyesület első elnöke is. Minderről Gangl Tamás, a Siketvakok Országos Egyesületének mai elnöke beszélt. Mint megtudtuk, a 90-es évek elején már folyt a siketvak gyermekek fejlesztése Fehér Anna irányításával a Vakok Batthyány László Gyermekotthon Római Katolikus Óvoda és Iskolában.

Az Ajtósi Dürer sori tanintézmény óvodája is befogadott siketvak gyermekeket. Az ilyen csemetéket nevelő szülők számára jelentős segítséget jelentett, hogy gyermekük speciális módszerrel való fejlesztését képzett szakemberek végzik. Az országos egyesület megalakítására a vakok iskolája és óvodája keretein belül került sor. Akkor az volt a legfontosabb feladat, hogy a siketvak gyermekek fejlesztése megfelelő intézményi háttérrel történjen. Később az egyesület fontosnak tartotta, hogy a felnőtt siketvak emberek érdekeit is képviselje, s támogassa őket, amiben csak lehet.

Milyen ma a tizenöt éves egyesület? Az érdekvédelem mellett a szolgáltatásaival is igyekszik a siketvakok életminőségét javítani. Ezért az elemi rehabilitáció és a jelnyelvi tolmácsszolgálat mellett többek között foglalkoznak: a siketvak gyermekeket nevelő szülők tanácsadásával, szakmai megsegítésével; személyi kíséréssel; jogsegélyszolgálattal. Szabadidős és kulturális tevékenységük kiterjed kézműves foglalkozások, nyári alkotótáborok szervezésére is.

Távlati céljuk, hogy lakóotthont létesítsenek az iskolából kikerülő és a felnőttkorban látásukat, hallásukat elvesztett siketvakok számára.

Benyújtották a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak a törvénymódosító javaslataikat is annak érdekében, hogy a siketvakság önálló fogyatékossági formaként is megjelenjen a magyar törvénykezésben.

A magyar siketvak egyesület tagja a Siketvakok Világszövetségének és az Európai Siketvak Uniónak is.

Lex Grandia, a Siketvakok Világszövetségének elnöke, írásban küldte el üzenetét a jubileumi évforduló alkalmából.

Sergey Sirotkin, az Európai Siketvak Unió elnöke, személyesen részt vett az ünnepségen és elismerését fejezte ki Gangl Tamásnak az egyesület példaértékű munkájáért. A bolgár, a norvég és a finn siketvak szervezeteknek az ünnepségen jelenlévő elnökei is köszöntötték a tanácskozás résztvevőit és az egyesület vezetőit. Végül Gangl Tamás elismerő okleveleket nyújtott át mindazoknak, akik az egyesület munkáját segítették.

A jubileum alkalmából Kilátó címmel antológiát adott ki a Siketvakok Országos Egyesülete, amelyben siketvak emberek vallottak a velük történt legfontosabb eseményekről, s arról, hogy az élet akkor is szép, ha valaki ilyen fogyatékossággal kénytelen azt élni.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Új elnököt választott a Nógrád megyei egyesület

Kihasználták az átalakulás előnyeit

 

Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban tartotta választó közgyűlését április 16-án a Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Egyesülete. 55-en foglaltak helyet a teremben, így a gyűlés határozatképesnek bizonyult.

Vadadiné Lőrincz Anita elnök köszöntötte a megjelenteket, majd javasolta a jegyzőkönyv vezetőjének Eged Ferencnét, hitelesítőjének Berta Györgynét és Szűcs Andrásnét. A szavazatszámláló bizottság tagjai lettek: Búzási Tamás, Péter Ferenc és Sztráska András.

Az egyesület szakmai beszámolójából megtudhattuk, hogy 2008-ban is előre meghatározott munkaterv alapján dolgoztak. Egész évben színes programokat kínáltak a sorstársaknak, s minden lehetőséget megragadtak, hogy a látássérültek életét a látók is megismerjék. Jól sikerült például a döntéshozói kerekasztal-beszélgetésük, amelyre sok vendéget meghívtak, és az esélyegyenlőségi nap, amelyet az Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodával rendeztek meg. Mátraterenye község önkormányzata jótékonysági bált rendezett, amelynek bevételét a fogyatékossággal élők megsegítésére ajánlották fel. Az egyesület tagjai szemészeti tanácsadáson vehettek részt a Szent Lázár kórházban. Többször voltak kirándulni is. "Vidám fakanál" elnevezéssel bográcsozást rendeztek. A karácsonyt Salgótarjánban és Balassagyarmaton is megünnepelték, s a két helyszínen öszszesen száz sorstárs kapott élelmiszercsomagot.

A közhasznú tevékenység bevétele 6 millió 114 ezer forint volt az elmúlt évben, eredménye pedig 648 ezer forint. 2008-ban 3 millió 74 ezer forintot kaptak működési támogatásként az MVGYOSZ-től. Saját jogon 168 ezer forintot, a személyi jövedelemadóból 172 ezret gyűjtöttek. Az NCA pályázaton 2007-ben működési és szakmai programra elnyert pénzt, 1 millió 6 ezer forintot is tavaly kapták meg. Tagdíjbevételük 202 ezer forinttal nőtt az elmúlt évben. A Szövetség intervenciós alapjából 350 ezer forintot nyertek el, amelyet a 30 százalékos önrésszel kiegészítve irodahelyiségük felújítására fordítottak. Sajnos, az önkormányzati támogatások csökkentek 2008-ban, csupán egyszer kaptak 40 ezer forintot. Természetesen tovább keresik a kapcsolatbővítés lehetőségét az önkormányzatokkal, a társszervezetekkel.

A Nógrád megyei egyesületnek 649 tagja van, ebből vak és aliglátó 598 fő, a többiek gyengénlátók. A legtöbben (360-an) 18-62 év közöttiek, 62 év feletti 282 fő. A többiek 18 év alattiak.

Ügyfélfogadást Salgótarjánban és Balassagyarmaton tartanak. Sajnos, a foglalkoztatottak száma náluk is alacsony, mindössze 43-an dolgoznak közülük.

A közgyűlésen dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke is üdvözölte a sorstársakat és felelevenítette emlékeit, amelyek elsősorban az egyesület megalakulásához és a döntéshozói kerekasztal-beszélgetéshez kötődtek. Mint elmondta, a Nógrád megyei egyesület kitűnően kihasználta az átalakulásból származó előnyöket, ezt bizonyítja, hogy a gazdálkodásuk a nehéz körülmények között is eredményes.

A Vakok Világa főszerkesztője is köszöntötte a sorstársakat és felhívta a figyelmet a folyóiratra, amelyben a látássérültek minden korosztálya talál magának hasznos információt, érdekes olvasnivalót.

A Felügyelő Bizottság jelentése után a Nógrád megyei egyesület közgyűlése szavazott az új tagdíjról, amely 2500 forint lesz fejenként. Az elnöki tiszteletdíj havi bruttó 60 ezer forint, az elnökségi és a felügyelő bizottsági tagok (összesen tízen) 6-6 ezer forintot kapnak havonta.

Ezután következett a tisztségviselők megválasztása, amelynek levezetésére dr. Szőke László országos elnököt kérte fel a közgyűlés.

A Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Egyesülete új elnökének Földi Gyula látássérült műszerészt választotta meg. Az elnökség tagjai lettek: Bozó Tiborné, Kaspár Gáborné, Salgai Imréné és Szűcs Andrásné. Elnökségi póttagok: Honfi Lajos és Szabó Bertalanné. A felügyelő bizottság tagjai: Berta Györgyné, Gyüre Ferenc, id. Almádi Balázs József, póttagja pedig Barna Gergely. Az eddigi gyakorlat alapján a közgyűlés úgy döntött, hogy a mindenkori öt rendes elnökségi tag képviselje egyesületüket az országos küldöttközgyűlésen.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Civil Bűnmegelőzési Műhely és Szabadegyetem Szekszárdon

"Rólunk - velünk!" jelszóval cselekedni

 

Január végén a szekszárdi Mentálhigiénés Műhely szervezésében számos résztvevővel megalakult megyeszékhelyünkön a Civil Bűnmegelőzési Műhely és Szabadegyetem, melynek keretében rendszeresen tartanak összejöveteleket.

Az alakuló ülésen megtárgyalásra kerültek a Bűnmegelőzési Műhely munkamódszerei és az éves munkaprogram. A bevezető előadás alkalmával a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete felajánlotta ingyenes, önkéntes szakmai segítségét a város és a Bűnmegelőzési Műhely civil szervezetei honlapjainak akadálymentesítésére.

A további műhelymunka és a beszélgetések helyszíne egyesületünk Szekszárd, Hunyadi u. 4. szám alatti irodaházának földszinti nagyterme, a kezdési időpontok pedig a tervek szerint minden alkalommal 17 órakor lesznek.

Három találkozón már túl vagyunk, a legelsőn Kovács Lászlóné, a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének elnöke volt a témagazda. A beszélgetés vezetését Kopasz Árpád nyugalmazott rendőr dandártábornok, a Mentálhigiénés Műhely bűnmegelőzési munkacsoportjának vezetője vállalta el és fő témája a fogyatékossággal élő emberek áldozattá válásának megelőzése volt.

A második alkalommal - amely egyben a Bűnmegelőzési Szabadegyetem nyitó előadása is volt - az Áldozatsegítő Szolgálat által nyújtható támogatásokról folyt a beszélgetés. Az előadó dr. Nyírő Árpád, a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal megbízott igazgatóhelyettese volt, akitől olyan alapvető és hasznos információkat tudhattunk meg, hogy hova fordulhatunk és milyen lehetőségeink vannak, ha netalán áldozattá válnánk.

A Bűnmegelőzési Műhely következő ülését március utolsó napján tartották. Takler András borász témagazdasága mellett Kopasz Árpád vezetésével az összejövetel témája a szekszárdi szőlőhegy és présházak védelme volt az utóbbi időben sajnálatosan elszaporodott bűntények ellen.

Az eddigi fórumokon képviseltették magukat többek között: a Szekszárd városi Polgármesteri Hivatal, a városi Rendőrkapitányság, a Tűzoltóság, a Polgárőrség, a Speciális Mentők Egyesülete, a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal, a helyi média, az ÁNTSZ, a Nemzetőrség, a megyei Nagycsaládosok Egyesülete, a református egyház, az Egészségért Alapítvány, sport- és művészeti csoportok, iskolák, a Gyermekvédelem, a szekszárdi Civil Kerekasztal, valamint a megyei fogyatékkal élő embereket tömörítő szervezetek képviselői is.

A Bűnmegelőzési Szabadegyetem következő két előadása pedig várhatóan április és május folyamán kerül megrendezésre. Az előbbi alkalmával Dr. Farkas László, a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal megbízott igazgatója beszél a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat által biztosítható támogatásokról, míg az utóbbin Répás Román, a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelőjének előadását hallgathatjuk a mediációról.

Az év során még érdemes lehet foglalkozni a következő témákkal: egészségvédelem - egészségnevelés iskolákban, családokban; a szenvedélybetegségek megelőzése, felmérése családokban és a gyermekintézményekben; az ifjúsággal kapcsolatos kutatási eredmények ismertetése, következtetések levonása; sportolási lehetőségek jobb kihasználása a városban; gyermekvédelem a családon belüli erőszak ellen; az állami gondoskodás körében felnövő fiatalok speciális bűnmegelőzése; a drogprevenció új módszereinek alkalmazása, megismertetése; a trükkös házalók, pénzgyűjtők elleni szervezettebb fellépés, ezzel kapcsolatos ismeretek terjesztése; az időskorúak otthoni védelme; pályázati lehetőségek folyamatos nyomon követése; valamint novemberben, az idei utolsó ülésen értékelik a romák helyzetében bekövetkezett változásokat, az elért eredményeket, ugyanis a Sani Luldyi Közhasznú Érdekvédelmi Egyesület és a Cinka Panna Tanoda vállalták, hogy 2009-ben önálló műhelymunkaként dolgozzák fel a roma lakosság speciális bűnmegelőzési problémakörét.

"Rólunk - velünk!" jelszóval szeretnénk, hogy a minket, látássérülteket érintő kérdésekben a döntéshozók ne hagyják figyelmen kívül a leginkább érintetteket. Ezért is kell erősíteni a társadalmi együttműködést, valamint a fogyatékkal élők minél teljesebb körű elfogadtatását.

Kovács Lászlóné - elnök

 

 

 

Jelzőlámpa, névadóval

 

Egy éve kezdődött az a projekt, amelynek lezárásaként április 20-án átadtuk a beszélő jelzőlámpás csomópontot, amely nevet is kapott.

Ettől a naptól Lions Csomópontnak hívják a látássérültek közlekedését segítő csomópontot.

Az ünnepségen megjelentek Giba Tamás alpolgármester, Dobos Imre kormányzó, Demarcsek Zsuzsa, a Lions Klub elnöke és tagjai, valamint a Nyírségi Látássérültek Egyesületének tagjai. A csomópont létesítésével még 3 csomópont került jelképes átadásra, amelyek szerelési költsége 600 ezer forint. Ezt az összeget a Lions Klub és a Városüzemeltetési Kht. ajánlotta fel. Büszkén mondhatjuk, hogy kezdeményezésünkre a városunk, Nyíregyháza látássérültek által használt közlekedési csomópontjai beszélnek, 20 helyen segítik a biztonságos áthaladást.

Köszönetet mondunk a segítőknek és további együttműködésünk során olyan közös programok kidolgozását tervezzük, amelyekkel a látássérültek önálló életvitelét tudjuk segíteni.

Jakab Éva - elnök

 

 

 

Az aktív és a passzív dohányzás veszélyei

Legfontosabb lenne a példamutatás

 

Közismert tény, hogy Magyarországon a lakosság 34%-a rendszeresen dohányzik. Férfiak esetén ez az arány 41%, nőknél 28%. Aggasztó, hogy a 18-24 éves nők körében 42% a dohányzók aránya. Riasztó az is, hogy a 20 évnél fiatalabbak körében 72% már kipróbálta a dohányzást, 40%-uk pedig rendszeresen füstöl, és 16%-uk már nikotin-függő. A felmérések szerint a 20 évesnél fiatalabbak 80%-a egyben passzív dohányos is.

Mit jelent az aktív és a passzív dohányzás?

Aktív: a főfüst belégzése, amikor magas hőmérsékleten tökéletesebb az égés, így nagyon sok káros anyag kerül a tüdőbe.

Passzív vagy más néven környezeti dohányzás: a mellékfüst beszívása, amikor az égés alacsonyabb fokon megy végbe, így tökéletlenebb.

Manapság az egyik legfőbb népegészségügyi cél a dohányzás megelőzése. Idetartozik a felvilágosítás a fiatalok körében, akár a tananyag részeként. Az óvodások körében 1999-ben végzett felmérés kimutatta, hogy a gyerekek 40%-a passzív dohányos. Ez az adat azért is aggodalomra ad okot, mert a kicsik között számos betegség gyakrabban fordul elő, olyanok, mint a felső légúti fertőzések, az allergia és az asztma, fejlődési rendellenességek.

Az elmondottak arra figyelmeztetik a családokat, szülőket és nagyszülőket is, hogy gyermekeikkel egy zárt térben dohányozva komoly veszélyeknek teszik ki a felnövekvő nemzedéket. Ráadásul, mivel a rossz példa ragadós, a gyerekek is könnyebben rászoknak erre a káros szenvedélyre.

Az ENSZ Dohányzási Kontroll Keretegyezménye bevezetője a következőket fogalmazza meg:

"Nyugtalankodva a dohányzás és a dohánytermék fogyasztás egyéb formáinak a gyermekek és a serdülők körében világszerte észlelt térhódítása, különösen az egyre fiatalabb korban elkezdett dohányzás miatt, intézkedésekre van szükség."

Azt azonban ne feledjük, hogy a felvilágosítás, a gyerekek oktatása mellett fontos lenne a példamutatás is. Ne csak prédikáljunk a dohányzás ellen, hanem mi magunk is tegyünk annak érdekében, hogy ez a káros szenvedély ne veszélyeztesse a környezetünk, beleértve a családunk egészségét.

Bartha Zsuzsanna

 

 

 

Tíz megyéből tizenhat versmondó vetélkedett

Tisztelgés Radnóti Miklós emléke előtt

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Horizont kultúrcsoportja az idei országos versmondó versenyét Radnóti Miklós születésének századik évfordulóján a költő emléke előtt való tisztelgésként rendezte meg. Erre a versünnepre 10 megyéből 16 versenyző érkezett.

Bereczkné Bihari Erzsébet, a Horizont kultúrcsoport vezetője üdvözölte a versmondókat, kísérőiket és az érdeklődőket. Köztük Schuck Antal alelnököt, Huszák Gábor elnökségi tagot és Szombath Tibornét, az egyesület irodavezetőjét. Természetesen bemutatta a zsűrit is, amelynek elnöke Császár Angéla színművész, tagjai: Erdősné Szabó Márta, szövetségünk hangoskönyvtárosa és stúdióvezetője; Fehér Ildikó, a Színművészeti Egyetem tanára; Kovács Edit, a Babits Mihály Gimnázium nyugalmazott tanára és Úri István színművész voltak.

E sorok írója méltatta Radnóti Miklós művészetét és emlékeztetett arra, hogy 1953 óta minden évben megtartották szövetségünkben a versmondók találkozóját.

A versmondó versenyre való ráhangolódást segítette az, hogy István Pálné unokája, a nyolcéves Kovács Boglárka elmondta Petőfi Sándor: Anyám tyúkja című versét.

Az első fordulóban minden versenyző egy általa szabadon választott Radnóti-verset mondott el.

A második fordulóban a versenyzők megszólaltatták Pilinszky János, Fekete István, Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Balla D. Károly (kárpátaljai mai költő), Tóth Árpád, Arany János, József Attila egy-egy költeményét, ketten pedig saját versüket adták elő.

A több mint harminc költemény elhangzása után kialakult a verseny végeredménye: 1. Kisfaludy Ildikó (Mihályi), 2. Tóth Péter Pál (Budapest), 3. és a közönség díjának nyertese: Tóth István (Kalocsa). A Hermina Egyesület különdíját Kovács Judit, a Horizont kultúrcsoport különdíját Bereznainé Nagy Ilona kapta.

A versmondó verseny a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata által kiírt pályázat elnyeréséből valósult meg. A rendezvényt támogatta az MVGYOSZ Országos Hivatala, az Avon illatszercég, a VGYHE vezetősége és a Horizont kultúrcsoport. Segítők voltak: Erdősné Szabó Márta, Szombath Tiborné, Halmai Piroska és mások is. Valamennyi támogatót és segítőt köszönet illeti.

Lak István

 

 

 

A Nosztalgia klub vendége volt Szvorák Katalin énekművész

Tavaszvilág a Hermina teremben

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete Nosztalgia klubjának március 28-i rendezvényén Szvorák Katalin énekművész vendégszerepelt. A szövetségünk székházának Hermina termében Bereczkné Bihari Erzsébet klubvezető köszöntötte a jelenlévőket. Majd tagtársunk, Bereznainé Nagy Ilona költőnő szavalt el néhány verset, köztük a saját, Tavaszvárás című művét.

E sorok írója mutatta be Szvorák Katalin énekművészt, aki a felvidéki Pinc nevű, színmagyar faluban született, s most Pilisszentlászlón, egy szlovák nemzetiségi faluban lakik a családjával. Emlékeztetett rá, hogy Szvorák Katalin 1981-ben szerzett országos hírnevet, amikor megnyerte a Magyar Televízió Röpülj, páva! című népdaléneklés versenyét.

Azóta nagyon sok helyen szerepelt, lemezei, CD-i jelentek meg. 14 éve tanít Szentendrén a Vujicsics Tihamér Zeneiskolában. Számos zenei díjat, kitüntetést kapott már.

Vendégünk műsorában közreműködött fiatal tagtársunk, Ferenczi István népzenész, az Óbudai Népzenei Iskola növendéke.

Az énekművész műsorának kezdete előtt klubvezetőnk szomorúan jelentette be, hogy Czuthné Tühert Judit édesanyja, Paksa Istvánné, aki hosszabb ideje tagja volt a Nosztalgia klubnak, 83 éves korában elhunyt.

Szvorák Katalin a műsorának első énekszámával, egy szép gyimesi keserves eléneklésével emlékezett az elhunytra. E szépséges csángó dal után olyan népdalokat mutatott be, amelyekben fellelhetők az egyházi zene motívumai is. A nagyböjti időszakból a Gyümölcsoltó Boldogasszony emlékére az angyali üdvözlet csodálatos vallomása volt hallható. Hallhattuk a gyönyörűséges dalt, a Mária, Mária, üdvösség hajnala! kezdetű éneket is. Az ősi szövegű és dallamú énekek után ismét a közreműködő versmondónk gazdagított lélekben bennünket Wass Albert Tavaszi séta című költeményével.

Szvorák Katalin a műsorának következő részében a tavaszról énekelt. A Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt különleges szövegváltozattal adta elő. Ezután két olyan tavaszköszöntő ének következett, amelyeket a moldvai csángók feltámadáskor, húsvétkor szoktak énekelni. Ezekből a természet megújulása és a test feltámadásának reménye csendül ki. A dalok közt hangzott el a Mondd meg nékem, kicsi madár, mikor lesz nyár kezdetű dal, amelynek szövegéből való a címben írt tavaszvilág kifejezés. Ezek után szerelmes dalok következtek.

A műsor következő részében zoborvidéki lakodalmas dalokat énekelt vendégünk. Majd dudanóták, dudacsúfolók következtek. Énekművészünk dudaénekei után Ferenczi István felvidéki, főként ipolypalásti dudanótákat játszott. Nagy örömet jelentett, hogy dudásunk játékába bekapcsolódott Szvorák Katalin, s ezután már énekét a mi népzenészünk kísérte. Igazán jól hangzott az ének és a duda összjátéka. E nótákat követően versmondónk Áprily Lajos: Március című költeményét adta elő. Végül énekművészünk záródalcsokrában a fecskemadár a tavasz hírnökeként jelent meg.

Énekművészünk szép dalait nemcsak kazettán és CD-n, hanem lelkünkben is magunkkal visszük.

Lak István

 

 

 

A Fehér Bot Alapítvány és az Újkerti Könyvtár szervezte

"Szavamat adom" irodalmi délután

 

Hét vendéget hívott meg április 17-én a költészet napja alkalmából Rózsa Dezső, a Fehér Bot Alapítvány kulturális segítője egy rendhagyó irodalmi délutánra, a debreceni Újkerti Könyvtárba. A nagyszámú, látó és vak emberekből álló közönség valóban különleges program részese lehetett, hiszen a meghívott előadók nemcsak a saját életükről vallottak nyíltan és őszintén, hanem arról a kötődésről is, ami az irodalomhoz fűzi őket, s amely az élet nehezebb időszakaiban is segített nekik.

Rózsa Dezső bevezetőjében elmondta, hogy ezeknek az összejöveteleknek a legfontosabb célja, hogy a látó és a látássérült emberek közel kerüljenek egymáshoz. És persze olyan szellemi élményhez jussanak, amit sokáig megőrizhetnek magukban.

Szilágyi Ildikó könyvtárvezető arról szólt, hogy a Fehér Bot Alapítvánnyal együtt immár 3 éve szerveznek ilyen programokat, sőt, még segédeszköz-bemutatót is tartottak.

A "Szavamat adom" irodalmi délután első szereplőjéről, László Ákos grafikusművészről megtudtuk, miként segített egy nagylelkű orvos hét évtizede az ő szüleinek pénzzel és bíztatással, hogy ne mondjanak le a gyermekáldásról, s ennek köszönhetően ő megszülethetett. Élete Budapest, Nagyvárad és Debrecen között zajlott. A Hajdú-Bihar megyei székhelyen már negyedszázada él, s a látássérültekkel 16 éve áll kapcsolatban. Még a régi Jugoszláviában, több nagyvárosban is bemutatták az ő 20 plasztikus képét, amit a vakok tapintással tanulmányozhattak.

Varga Imre hangját a debreceni Régió Rádióból ismeri a nagyközönség. Gyakran találkozhatunk vele a látássérültek helyi rendezvényein, fontosnak tartja, hogy a rádióban is hírt adjon ezekről. Varga Imre elmesélte, hogyan lett építőipari alkalmazottból rádióriporter, s azt is, hogy a Kossuth adón megszüntetett Ki nyer ma? című műsort miként élesztette ő fel és vezeti a debreceni rádióban.

Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményi igazgató arról beszélt, ahogyan az ő útja elvezetett a református kollégiumba, pontosabban annak a nagykönyvtárába. Mint elmondta, mindig örömmel rendeznek kiállításokat, amelyek megszervezésekor figyelnek a vak és gyengénlátó emberek igényeire is.

Dr. Mojzesné dr. Székely Katalin szociológus annakidején borsodi bányászlányként került Debrecenbe, ahol az egyetem magyar-történelem szakát kitűntetéssel végezte el. Később lett szociológus, társat is itt talált és ma már két lányának, öt unokájának örvendhet. Hitvallása: ha szeretettel szemléljük a világot, az szolidaritáshoz vezethet. A biztonságból fakadhat a bizalom. S fontos az életben az egészség is.

Dánielfy Zsolt színművész a komédiás és a varázsló típusú színészek közül mindkettőhöz tartozónak érzi magát. Bemutatott egy rövid jelenetet is a Csendesek a hajnalok című színdarabból és felelevenítette azokat a mulatságos epizódokat, amelyek az egyik előadáson estek meg velük.

Turi Gábor, a Debreceni Egyetem Külső Kapcsolatok Igazgatóságának a vezetője bejárta a fél világot. Bár ő ma is újságírónak tekinti magát, élete más irányba terelte. Dolgozott külügyi tanácsosként, volt Washingtonban külszolgálaton és korábban még alpolgármesteri tisztséget is betöltött a debreceni önkormányzatnál. Most az egyetemen PR-rel (a public relations az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza. - A szerk.) és kommunikációval foglalkozik.

Bényei József nevét sokan elsősorban újságíróként ismerik, sok éven át volt a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője, de költő, publicista és színházi rendező is egyben. Sikeres életútját akkor értékelte át, amikor 1988-ban mindkét szemére megvakult. Évekkel később visszatért a látása, de csak az egyik szemére. Számára az egyik legnagyobb tragédiát ebben a látás nélküli időszakban az jelentette, hogy nem olvashatott, mert addig a könyv jelen volt a mindennapjaiban. Tavaly karácsony előtt jelent meg a Debreceni irodalmi lexikonja, amelyben a városhoz kötődő, közel ezer író, kritikus, irodalomtörténész életpályáját dolgozta fel. Most pedig a debreceni színházlexikonon dolgozik, amelyben 1792-től napjainkig a Debrecenben szereplő színészeket, táncosokat mutatja be.

Természetesen minden vendég elhozta kedvenc versét vagy novelláját, amit megismertetett a jelenlévőkkel.

Az irodalom iránt érdeklődők legközelebb május 22-én találkozhatnak az Újkerti Könyvtárban, amikor az Óda a fényhez című antológia novelláiból, verseiből fognak majd egy csokrot felolvasni a résztvevőknek.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Cservenka Judit rádióinterjúja a Vasárnapi Újságban

Munkában, tanulásban segít a pontírás

 

Hála Istennek és a technika fejlődésének, elmúltak már azok az idők, amikor egy látássérült ember tevékenysége alig egy-két területre korlátozódott. Ezzel a bevezetővel kezdődött április 12-én, Húsvét napján az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában az az interjú, amelyet Cservenka Judit riporter készített a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében. A beszélgetés apropóját a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének nagysikerű, kiállítással és konferenciával egybekötött rendezvénye adta, amelyet a pontírás megteremtőjének, Louis Braille születésének a 200. évfordulója alkalmából tartottak meg.

A műsorban sorrendben megszólaltak: dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke, Dáginé Maczó Borbála, a Hermina egyesület elnöke, Bereczkné Bihari Erzsébet, a Hermina egyesület közművelődési és kulturális bizottságának vezetője és Romanek Inka festőművész.

Dr. Szőke László elmondta, miként veszítette el a látását, s mit jelentett neki egyetemi évei alatt a Braille-írás a tanulásban, majd ügyvédként praktizálva a mindennapi munkában. Elnökünk megemlítette, hogy a technika fejlődése több szakterületet is megnyitott a látássérült emberek számára, akik között akadnak pedagógusok, jogászok, programozók is.

Szólt a vakok életvitelét könnyítő beszélő segédeszközökről, valamint arról az anomáliáról, hogy ezekért az eszközökért a vak és gyengénlátó embereknek sajnos, háromszor-négyszer annyit kell fizetniük, mint a normál kivitelű társaikért. A képernyőolvasó szoftverek 300-400 ezer forintba kerülnek, egy olvasó tévé ára pedig elérheti az 1 millió forintot is. Ezt az irreálisan magas árat a látássérültek csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudják megfizetni.

Dáginé Maczó Borbála szólt arról, hogy a Hermina egyesületnek ma már 1600 tagja van. Budapesten és Pest megyében működnek. Ismeretterjesztő előadásokat tartanak a sorstársaknak, egészségügyi tájékoztatókra invitálják őket, összejöveteleikre művészvendéget hívnak, illetve könyvbemutatók kapcsán találkoznak velük.

Bereczkné Bihari Erzsébet azokról a sikeres vetélkedőikről beszélt, amelyekre Magyarország minden tájáról érkeznek versenyzők, sőt, mint a Kodály Zoltán 125. születésnapja alkalmából szervezett kórustalálkozójukra, még a határon túlról is. A látássérült emberek nagyon kreatívak, használati és iparművészeti tárgyakat is készítenek. Jövőre ezekből szeretnének egy kiállítást megrendezni.

Romanek Inka eredetileg nem művésznek készült, hiszen mezőgazdász végzettséget szerzett. A tapintható festészetet azért alakította ki, hogy látássérült kislánya és annak sorstársai is élvezhessék azokat, gazdagodjon a képzeletviláguk, s amikor a kezükkel megérintik, a lelkükkel is érzékeljék a képeket. Kasírozott vászonra művész akril festékkel dolgozik, s ő találta ki, hogy milyen tárgyakkal, mint például ecsettel, fogpiszkálóval lehet tapintható képet festeni. Ezzel sokat segített leányának, Adélnak, aki kiválóan tanuló, versenyeket nyerő gimnazista, vagyis sikeres ember lett.

G. A.

 

 

 

Ügyészi levél a Szövetség elnökéhez

 

FŐVÁROSI FŐÜGYÉSZSÉG KÖZIGAZGATÁSI JOGI OSZTÁLY

1054 Budapest, Akadémia u. 13.

TC.6802/2006/9-I.

Tisztelt Elnök Úr!

A Fővárosi Főügyészség 2009. január 20-án kelt TC.6802/2006/6-II. számú felszólalására adott, 2009. március 5-én kelt tájékoztatását, mely szerint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Országos Elnöksége a 2009. február 27-én meghozott határozatával a hivatkozott ügyészi intézkedést - a Szövetség legfelsőbb szerve összetételének kivételével - elfogadta, tudomásul vettem és az ügyészi intézkedést eredményesnek tekintem. Kérem, hogy a felszólalásnak a Szövetség legfelsőbb szerve összetételére vonatkozó 5. és 7. pontjaiban foglaltakat - a korábbi vizsgálatok és peres ügyek megállapításaira, illetve a kialakult helyzetre tekintettel - jelenleg tekintsék tárgytalannak. Az alapszabálynak az e vonatkozásban történő módosítása a jövőben a megfelelő konstrukció körvonalazódása esetén lehet indokolt.

Kérem, hogy a felszólalás egyéb indítványainak teljesülésével kapcsolatban is szíveskedjék a szükséges tájékoztatást a Főügyészség részére megküldeni!

Budapest, 2009. március 30.

Dr. Forgó Gábor

csoportvezető ügyész

*

Ez az ügyészi levél csalódást jelenthet annak, aki a Főügyészségnél tett feljelentésével az egész vizsgálódás elindítója volt. Ugyanis csupán annyit ért el a beadványával, hogy a Szövetség vezető testületei sok órát voltak kénytelenek elfecsérelni a kifogások elemzésére és megválaszolására. Azt, hogy a felsült feljelentő név szerint kicsoda, le sem kell írnunk, hiszen ha felvetődik a kérdés, hogy ki az alaptalan feljelentgetések, hazugságok, rágalmazások szerzője, ma már a Szövetség tagjainak túlnyomó többsége ugyanarra a személyre gondol. Hisszük azonban, hogy miképpen a jóság önmagában hordozza a jutalmát, a galádság is eljuttatja elkövetőjét a bűnhődésig!

Cseri Sándor

 

 

 

Humor

 

- Pistike, tegnap miért nem jöttél iskolába?

- Azért, tanító néni, mert leégett a boltunk.

- És tegnapelőtt?

- Akkor kellett a boltban mindent összecsomagolnunk és biztonságba helyeznünk.

*

- Józsi, azt hiszed, nem tudom, hogy több lányt is bolondítasz?!

- Tündikém, esküszöm, hogy csak téged!

*

- Béla, ha továbbra is ilyen undok leszel velem, én levetem magam a hatodik emeletről!

- De, Orsikám, csak egyemeletes a házunk!

- Majd hatszor ugrok le!

*

- Jean, zárja be a méheket a padlásra!

- Nem találom a padláskulcsot, uram!

- Akkor legalább a létrát vegye el alóluk!

*

- Apu, miért mondod már ötödször, hogy iskolába menet ma nagyon vigyázzunk az útkereszteződéseknél?

- Mert ma anyátok autóval ment el itthonról.

*

- Gratulálok a hármasikreidhez, Jucikám! Ritka az ilyen nagy szerencse!

- Köszönöm szépen! A lexikonban azt olvastam, hogy csak minden egymilliomodik próbálkozásból születnek hármasikrek.

- Te jóisten! Hogy tudtál egymillió próbálkozás mellett még háztartást is vezetni?

*

- Álljon meg a biciklivel, Gazsi, mert nincs rajta lámpa!

- Ne álljon elém, kapitány úr, mert fék sincs rajta!

*

- Jean, mi ez a kopogás?

- Uram, az ön cipője kopog.

- Akkor eressze be!

*

- Jean, adjon egy harapófogót!

- Miért parancsolja ezt, uram?

- Valami szöget ütött a fejembe és ki akarom húzni!

*

- Hogy van a kedves feleséged?

- Beteg szegény.

- Veszélyes?

- Betegen nem, csak amikor egészséges!

*

- Uram! Egy hónapja sózta rám ezt a porszívót azzal az ígérettel, hogy életem végéig jó lesz. És máris bedöglött.

- Kedves asszonyom, egy hónappal ezelőtt maga nagyon rossz bőrben volt.

*

- Kelj fel, fiam, és eredj az iskolába!

- De, mama, én nem szeretek oda járni! Érzem, utál minden gyerek, és a tanárok még jobban utálnak!

- Elhiszem, fiam, de azért menned kell! Hiszen te vagy az iskolaigazgató!

Cseri Sándor

 

 

 

Ez itt a kérdés meg a válasz is

 

A márciusi lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: 232. A, 233. B, 234. B, 235. B, 236. A, 237. A, 238. A, 239. A, 240. B, 241. A, 242. B, 243. B.

Így gondolta ezt Csizovszky Andrea (Budapest) olvasónk is. Nyereményéhez szeretettel gratulálunk!

256. Ki írta a következő sorokat? "...a bort megisszák, asszonyt megverik / és izzadnak reggeltől estelig."

A. Juhász Gyula

B. Radnóti Miklós

257. Ki írta a következő sorokat? "Földiekkel játszó / égi tünemény, / istenségnek látszó / csalfa vak Remény!"

A. Kisfaludy Károly

B. Csokonai Vitéz Mihály

258. Ki írta e sorokat? "Mi dús a föld s emberkezek még / dúsabbá teszik azt, / és mégis szerte dúl az ínség / s rút szolgaság nyomaszt."

A. Kölcsey Ferenc

B. Vörösmarty Mihály

259. Ki írta a következő sorokat? "Forogni körbe nem tud, nem akar, hát / örökké társtalan, boldogtalan!"

A. Vajda János

B. Ady Endre

260. Mi az ültetőfa?

A. A leülésre késztető, fenyegető eszköz

B. Mag és palánta helyének kifúrására való, hegyes, marokra fogható faeszköz

261. Mi a vesszőfutás?

A. Katonai büntetési forma

B. Vesszővel való kergetőzés

262. Timeo hominem unius libri. (Félek az egykönyvű embertől.) Mit jelent ez a régi szállóige?

A. Az egykönyvű ember elemelheti más ember könyveit

B. Veszedelmes a félművelt ember, mert "mindent tud", sőt ő tud mindent "a legjobban".

263. Mi a turbulencia?

A. Légrétegek állandóan változó irányú és sebességű, rendezetlen, örvénylő mozgása

B. A turbina működése

264. Mi a sramli?

A. Népies osztrák zenekar, amely hegedűből, klarinétból, gitárból, citerából és harmonikából áll

B. J. Schrammel bécsi katonazenész becézése

265. Milyen hang a sztentori hang?

A. Öblös, harsogó

B. Modoros, negédes

266. Mi a tyúkverő?

A. A lakodalom másnapján a násznép egy részének vidám, jelmezes végigvonulása a falun

B. Hosszú rúd a tyúk riasztására

Beküldési határidő: június 15.

Cseri Sándor

 

 

 

Négy unokával és négy dédunokával büszkélkedik

Piroska néni elmondja életét

 

Az ózdi 88 éves Fonó Jánosné Piroska néni a béketelepi Öregek-Fiatalok Házában éli napjait. Még ma is sokat tesz-vesz a lakásban, mert mint mondja, szereti, ha rend van körülötte. Ha elfárad, leül és az ölébe veszi kedvenc "dobozát", a rádiót és sorra meghallgatja a zenei műsorokat. A televíziót már nem nézi és nem is olvas, mert még nagyítóval sem lát eléggé. Ettől függetlenül vidám természetű, szeret beszélgetni, jól emlékszik mindenre, legyen az családi vagy bármely más esemény.

- 1921. augusztus 19-én születtem a szlovákiai Deregnyőben. Édesanyám egész életében a háztartást vezette, szeretett sütni, főzni. Édesapám asztalos mester volt. Miután elvégeztem az általános iskola nyolc osztályát, Kassára kerültem nőiruha-készítő szakmát tanulni, de végül is nem lett belőlem varrónő, mert két hónap után otthagytam a mestert. Ugyanis a cselédjének tekintett. Hazamentem és úgy határoztam, hogy elmegyek kereskedő tanulónak. Erre édesapám azt mondta: ne menjél te sehova, inkább segítsél nekem a műhelyben! Így is történt. Ennek úgy lett vége, hogy férjhez mentem egy ózdi fiúhoz, akit mint katonát ismertem meg. A civil foglalkozása géplakatos volt. Ekkor 1942-t mutatott a naptár. 1943-ban megszületett Laci fiunk, aki sajnos nagyon sietett, ugyanis hét hónapra jött a világra. Ennek később meg is lett a szomorú következménye. Őt Elvira követte 1945-ben. Még ebben az évben sok magyarral együtt minket is kitelepítettek Csehszlovákiából. Ózdra költöztünk. Kezdetben apósoméknál laktunk. Férjem, Fonó János, a vasgyárban helyezkedett el. 1948-ban megszületett János fiunk, 1950-ben pedig József. Az Ózdra költözést követően tíz évig nem láthattam a szüleimet, mert a csehszlovák hatalom nem tette lehetővé. Tudok olyanokról, akiket még a családtagjaik temetésére sem engedtek be az országba. Belegondolni is szörnyű!

- A beszélgetésünk elején Piroska néni utalt arra, hogy az első gyerek, Laci koraszülött volt, aminek meg is lett a következménye.

- Bizony! Negyedik általánosba járt, amikor a tanítója közölte velünk, hogy valami probléma lehet a gyerekkel, mert össze-vissza írja a sorokat. El is vittük Lacikát Miskolcra az orvoshoz, aki megállapította, hogy szemidegsorvadása van. Ezután egy évig még otthon volt velünk. Vettünk neki egy tangóharmonikát, amit nagyon megszeretett. A vége az lett a dolognak, hogy a gyerek megvakult. A Vakok Intézetébe került Budapestre. Öt évet töltött ott, s közben megtanult zongorázni és zongorát hangolni is. Egy évig gimnáziumi tanulmányokat is folytatott, de meggondolta magát és egy zenekar tagja lett. Azt még nem is mondtam, hogy rengeteg könyvet felolvastam Lacinak évtizedeken keresztül. Nagyon szerette az ifjúsági regényeket. No meg a lányokat. Kétszer is nősült. Született egy lánya, Orsi, aki Írországban lakik a férjével. Laci már nyugdíjas, de még most is zenél egy zenekarban.

- A többi gyerek sorsa miként alakult?

- Elvira lányom is férjhez ment, született egy gyermekük: Zsuzsa. János fiam tanár lett. Már második házasságában él. József katonazenész, trombitás volt éveken át. Már ő is nyugdíjas, két gyerek apja. Azt még nem is említettem, hogy a férjem is évekig játszott egy zenekarban. Már 22 éve annak, hogy eltávozott az élők sorából. Nyugodjon békében.

- Piroska néni! Végül is hány unokával ajándékozták meg a fiatalok?

- Négy unokával és négy dédunokával. Nagy öröm ez számomra.

- Hogy szolgál az egészsége?

- 2000-ben, amikor Budapesten voltam az egyik fiamnál, szívinfarktust kaptam. Következett a kórház és Balatonfüred. A sors azonban úgy rendelkezett, hogy még maradnom kell a földi létben. Jelenleg a látásommal van a legnagyobb baj: zöldhályog, szürkehályog és kettős látás. Fizikai munkát nem végezhetek a szívem miatt. Olvasni, televíziót nézni már nem tudok. Marad a zene, a rádió, a beszélgetés. Tetszik, nem tetszik: ezt tudomásul kell vennem, ha még élni akarok.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Tisztelt Olvasó!

 

A Vakok Lakásgondjainak Megoldását Támogató Alapítvány kuratóriuma kéri Önt, hogy amennyiben munkánkat fontosnak tartja és egyetért céljainkkal, támogassa adója 1 %-ával alapítványunkat! Adószámunk: 18173297-1-42

Az adó 1 %-ából tavaly 122 ezer forint bevétele keletkezett az alapítványnak, mely összeget - teljes egészében - a pályázaton odaítélt támogatásokra fordítottuk. Az Ön segítsége, támogatása sokat jelenthet, hiszen az alapítvány bevételét szinte kizárólag az alapítói vagyon hozama jelenti, ami nem teszi lehetővé túl magas összegű támogatás nyújtását.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota,

a kuratórium elnöke

 

 

 

Hirth Ignác harmincöt éve a szakosztály élén

Van még igazi érték, van még összetartás

 

"A Himnusz zeng, a Himnusz száll" a turisták ajkain a Hermina-teremben. Ezzel a komoly, méltóságteljes énekkel kezdték évi közgyűlésüket a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete turista szakosztályának tagjai, örvendezve azért, hogy 43 éven át sikerült fennmaradnia a szakosztálynak; átérezve a közösséghez való tartozás jelentőségét, nagyszerűségét.

Miért tudott működni több mint négy évtizeden át ez a turista szakosztály? Mert voltak rátermett vezetők, akik megszervezték a programokat. Volt lelkes tagság, amely részt vett a gyalogtúrákon, a többnapos kirándulásokon, a szellemi vetélkedőkön, a múzeumlátogatásokon. Voltak kísérők: családtagok, ismerősök, barátok. Volt erkölcsi és anyagi támogatás.

Az éves beszámolót Hirth Ignác szakosztályvezető tartotta, aki harmincöt éve végez a közösséget szolgáló felelősségteljes munkát, el nem fogadva egy fillér fizetséget sem.

Tavaly 123 tagja volt a szakosztálynak. Köztük néhány nyolcvan év feletti is akadt, mint pl. a rendszeresen túrázó Leitner Béláné Margitka, vagy a köztiszteletben álló szavalónk Kósi Laci bácsi. A hatvan-hetven évesek szinte fiatalnak számítanak, de vannak életéveik szerint ifjú tagok is.

Hirth Ignác szavai alapján betekintést nyerhetünk a turisták életébe, hogy milyen megmozdulásaik voltak a 2008-as évben. Mivel nem csak a fizikai, hanem a szellemi és lelki tevékenységet is fontosnak tartják, ezért múzeumlátogatásokat és honismereti túrákat szerveztek. Részt vettek természetgyógyász előadáson. Meglátogatták a Budai Várban a Sziklakórházat. Jártak a Szépművészeti Múzeumban a Mediciekről, és a Nemzeti Múzeumban a magyarországi reneszánszról szóló kiállításokon, amelyek mély benyomást gyakoroltak rájuk.

Tavaly hat autóbuszos kiránduláson vettek részt a szakosztálybeliek, s az általuk felkeresett 32 településről ők elmondhatják, nekik nemcsak térkép e táj, hanem mély benyomásokat, új ismereteket, életre szóló közös emlékeket, lelket melengető, felemelő érzelmeket jelentenek számukra a meglátogatott helyek.

A legjobb túrázók közül hatan kaptak ezüst- és nyolcan bronzérmet. A kultúrcsoport tagjai Braille-felirattal is ellátott dicsérő oklevélben részesültek. A pénzügyi beszámoló és a 2009-es év programjának ismertetése volt még figyelemre méltó esemény.

A hivatalos rész után szendvics és üdítő mellett baráti beszélgetés folyt. Az egészséges életre vágyó emberek gyakran találkozhatnak vasárnaponként a turistákkal kedvenc találkozóhelyükön.

Balázs Éva

 

 

 

Ön most mit lépne világossal?

 

Sakkozás közben előfordul: lélekben már készülünk arra, hogy ellenfelünk feladja a partit, és mi a lehető legudvariasabban és a legszerényebben veszszük tudomásul győzelmünk elismerését. S aztán kiderül, hogy ellenfelünk a kapituláció helyett még lépeget, méghozzá átkozottul jókat lépeget.

Az alábbi játszmaállás úgy alakult ki, hogy sötét tisztet áldozott azért, hogy mattot adhasson. A világos bábok vezetője azonban ahelyett, hogy feladná a céltalannak látszó küzdelmet, még lép egyet. És annak következtében ő nyer. Mi volt ez a bosszantó lépése?

Világos: Kg1, Ve7, Be1, Fe3, a2, b2, e5, f2, g3, h2

Sötét: Kg8, Vf3, Bf8, a5, b5, c5, f7, g7, h3

Világos következő lépését június 15-ig kérjük szépen!

A márciusi lapszámunkban ezt a játszmaállást közöltük:

Világos: Kg1, Va8, Ba1, Bd1, Fg4, Hf5, a2, c3, e4, f2, g2, h2.

Sötét: Kd8, Vf8, Bh8, Fc8, Fc7, He6, b7, c6, d7, e5, f7, g7, h7.

Világos döntő lépése: Bxd7+. Ez anynyira rosszul esett Steinitz világbajnoknak, hogy a bástyát még leütötte ugyan, tehát Kxd7-et húzott, de az ezt követő Bd1+ után feladta a partit.

A kulcslépést Dominyák István debreceni olvasónk találta el. S ez a körülmény engem megnyugtat. Ha ugyanis a vele vívott partiban legyőz, nyugodtan vigasztalhatom magam azzal, hogy a jobbtól kikapni nem szégyen!

Cseri S. - Dominyák I.

1. e2-e4, c7-c5; 2. Hf3, Hc6; 3. Fc4, e7-e6; 4.0-0, g7-g6; 5. c2-c3, Hgf6; 6.e5...

Cseri Sándor

 

 

 

Apróhirdetések

 

Pihenjen Hévízen!

Igényesen berendezett, 33 négyzetméteres, földszinti apartman egész évben kiadó Hévízen. Két fő részére 5 ezer forint, plusz idegenforgalmi adó/nap. Látássérülteknek 10 százalék kedvezmény! Szeretettel várom jelentkezésüket! Telefon: 06-85-313-061 vagy: 06-30-3107190

*

Látásunkért Alapítvány keretében magyar-történelem szakos tanár vállal magyarból, történelemből korrepetálást, és érettségire való felkészítést, valamint kezdőknek német nyelv tanítását. Az órák Skype-on keresztül történnének, előre megbeszélt időpont alapján. Látássérülteknek a képzés ingyenes.

Jelentkezni a retinitis@latasert.hu vagy acsaypeter@t-online.hu e-mail címen lehet.

*

Vidám, 45 éves mosonmagyaróvári fiatalember korban hozzáillő társát keresi komoly kapcsolat céljából. Szeretek utazni, könnyűzenei koncertekre járni.

Elérhetőségem: 30/662-8863, 06 96/218-595

 

doboz alja
oldal alja