Étkezés sötétben: ismét hatalmas sikere volt a Láthatatlan vacsorának

A Láthatatlan vacsora a TESCO Global Zrt. támogatásával jöhetett létre, ugyanis a vállalat Ön választ, mi segítünk elnevezésű pályázatán a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete is bekerült a legjobb három egyesület közé, sőt a szavazatgyűjtő-kampányból elsőként kerültek ki, így összesen 400 ezer forintot nyertek, mely összeget az említett szemléletformáló vacsorákra fordítják. A szervezet ezúttal a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház társulatának képviselőit és a kecskeméti Katona József Könyvtár dolgozóit hívta vendégül egy láthatatlan, de egyben felejthetetlen élményre.

Hencz András elmondta, hogy a fent említett szervezetekkel rendszeres kapcsolatban állnak a látássérült társaikkal, ezért fontosnak tartották, hogy az ott dolgozók átéljék, hogy milyen látássérültként élni. Azt is elárulta, hogy a következő alkalomra terveik szerint a Hírös Agóra Kulturális Központ és a szemészetek munkatársait szeretnék meginvitálni.

- Nagyon sokan azért nem mertnek odamenni segíteni, ha látnak egy vak embert, mert nem tudják, hogy hogyan szólítsák meg, de a vacsora és a beszélgetések során a látók is megtapasztalhatják, hogy nincsenek tabuk - árulta el Hencz András, majd hozzátette: az érzékenyítés nemcsak a mostani, de a leendő felnőttek körében is létfontosságú, ezért az egyesület kollégái folyamatosan járják az általános iskolákat, ahol a kisebbek is betekinthetnek a látássérültek világába. Megmutatják nekik a fehér bot fortélyait, de vakvezető kutya segítségével is közelebb hozzák a gyerekekhez ezt az állapotot.

A vacsora előtt minden megjelent színművész bemutatkozott néhány gondolattal. Jelen volt Sirkó László színművész, aki fontosnak tartja a szemléletformáló eseményeket, ugyanakkor jobban hajtja a tetterő, és kézzelfoghatóan szeretne minél többet, és minél hamarabb segíteni a látássérülteknek. Koltai-Nagy Balázs elárulta: számára különösen érdekesek az ilyesfajta kezdeményezések, hiszen korábban már játszott látássérültet, egy vak fiút. Jelen volt még továbbá Sirkó Anna, Bori Réka, Csombor Teréz, Monos M. Franciska, Németh Márton, Németh-Nagy Johanna, Hajdú Melinda és családja.

Más megvilágításból tapasztalhattuk az ízeket
Minden résztvevő kapott egy szemkötőt, és amikor elsötétült a világítás, tudtuk, hogy egészen különleges élményben lesz részünk. A szemkötő alatt bezártságot, és egy kis zavarodottságot is éreztem, mintha csak egyedül lennék, pedig körülöttem minden hangos volt, de az elmét nagyon nehéz elcsendesíteni. Sokkal jobban kellett koncentrálnom, hogy be tudjak kapcsolódni egy-egy beszélgetésbe, hiszen csak hallgatva is túl intenzív volt a közeg, a beszéd pedig kimondottan nehéz volt eleinte.

Nem látni, hogy kihez szólók, nem látni, hogy miért nyúlok. Egy ilyen egyszerű, mindennapi tevékenység is hatalmas kihívást jelentett. Aztán megjött az első fogás, és már nem bízhattam a szememben, csak az illatokban és a tapintásban. Bevallom, sokkal egyszerűbb lett volna mindent kézzel enni, de talán nem lett volna a legelegánsabb. Néha túl kicsi, néha túl nagy falat került az evőeszközre, de, hogy a mellettem ülőt idézzem: örültem, hogy a számat megtaláltam. Izgalmas volt kitalálni, hogy vajon mi is lehet a tányéron, hogy vajon elég-e az ízlelés, hogy élvezni tudjam az ételeket. Látóként számomra fontos, hogy az étel szép legyen, mert attól finomabbnak is tűnik. Ebben az állapotban sokkal tompábban éreztem az ízeket, az illatokat is. A vacsora három fantasztikus fogásból állt, viszont pontosan sosem tudtuk behatárolni, hogy mit is eszünk: tudtuk, hogy krémleves, tudtuk, hogy hús és burgonyapüré, és tudtuk, hogy valamilyen édesség.

Elképesztő élmény volt nem látni, viszont a tudat, hogy az est végén levehetem a kendőt és ismét mindent érteni, érezni fogok, nagyon megnyugtató volt. A látássérültek számára sajnos ez nem opció. Az ő életük talán egyik legegyszerűbb része is hatalmas kihívást jelentett nekünk, látóknak. Ezért is mérhetetlenül fontos, hogy az élet megannyi területén igyekezzünk őket is segíteni, hogy a közlekedés, a színház, a könyvtár és az élet számos más területe is élvezetes és a maga módján tejes lehessen.

Forrás: BAON.hu